Bár mindig is szerettem volna megtanulni rajzolni, a tudásom megrekedt a pálcikaemberek és a zsírpapíros másolás között. Ennek ellenére a kreatív alkotásban a mai napig örömömet lelem, legyen szó fotókollázs vagy egyszerűbb lakásdekorációk elkészítéséről. Fel is kaptam a fejem, amikor először hallottam a rajzmeditációról, erről az új önismereti és alkotóterápiás módszerről, amihez nem szükséges különösebb tehetség. Megalkotója, Mucsi Tina saját tapasztalatait ötvözte a különböző rajzterápiás módszerekkel.
Az online kurzus mellett döntök, ami kimondottan a zen rajzolásra koncentrál. Tina szerint az egyszerű minták elsajátítása és kreatív kombinálása hatalmas sikerélményt ad még azoknak is, akik egyáltalán nem tudnak rajzolni.
Zen és fantázia
A minták ismétlése, jó értelemben vett monotonitása ellazít, relaxált állapotba hoz, emiatt stresszoldó hatású. Az online foglalkozás remekül beválik, hiszen meditáció lévén az elcsendesedés és befelé figyelés a cél, és ez otthon jól kivitelezhető. Tina küldi az oktatóvideókat, nekem csupán jegyzetfüzetre, ceruzára, tollra és radírra van szükségem, valamint körülbelül hat-nyolc szabad órára, amikor átadhatom magam a kreatív energiáknak. Az öt videó különböző technikákat mutat be, amelyek egymásra épülnek.
Kiszállni a mókuskerékből
“Az alkotóterápia, más néven művészetterápia a legkülönbözőbb művészeti ágak, így a zene, a tánc, a képzőművészet, utóbbin belül a rajzolás, a festés eszközeit használja fel a lélek tehermentesítésére, érzéseink kifejezésére – mondja Mucsi Tina. – Mivel ezeknek a tevékenységeknek a műveléséhez a kreatív jobb agyféltekére van szükség, amelyet a hétköznapokban méltatlanul keveset használunk, így kitűnően alkalmazható olyan esetekben, amikor valaki tartósan vagy pillanatnyilag idegesnek, feszültnek, levertnek vagy depressziósnak érzi magát. A rajzolás képes kizökkenteni a hétköznapok mókuskerekéből, kiegyensúlyozza a jobb agyféltekét, ez pedig minden esetben harmonizáló, felszabadító folyamat, amit ha rendszeresen (akár napi néhány perc erejéig) alkalmazunk, akkor tartós életminőség-javító hatásra számíthatunk.”
Szellemileg felfrissülten
Első alkalommal a sorminták megtanulása és begyakorlása a cél. A motívumok ugyan egyszerűek – vonalak, körök, hullámok, pontok és háromszögek –, mégis időbe telik, mire a fejemben cikázó gondolatok helyett csak arra koncentrálok, hogyan vezetem a tollat a papíron. Pedig a titok éppen ez: maximálisan a jelen pillanatra és az adott mozdulatra figyelni.
A második videó végére belejövök, sőt szinte észrevétlenül repül el a rajzolással töltött két óra, és a végén szellemileg is frissebbnek érzem magam. Meglepődve veszem észre, hogy az előírt minták mellett saját formák, szimbólumok, betűk is megjelennek a füzetemben. Másnap, lazításképpen nézem meg a harmadik videót. A feladat, hogy a korábban megtanult sorminták segítségével készítsünk egyedi virágmintát. A feladat teljesíthetőnek tűnik, valami mégis visszatart.
Eszembe jut az elmélet, hogy gyerekként kreatívabbak vagyunk, és hajlamosabbak a sablonmentes gondolkodásra, az iskolapadban ülve viszont egyre inkább keretek közé szorulnak eme képességeink. A felületminta készítése közben igyekszem az oktatóvideókban elmondottakat maradéktalanul betartani. Aztán hirtelen rájövök, hogy ez a technika talán éppen abban segít, hogy bizonyos gátakat, előre elképzelt formákat elengedjünk, és átadjuk magunkat saját képzelőerőnknek. A negyedik videó témája zárt kompozíciók készítése. Téglalapokat rajzolok, ezeket töltöm meg már ismert és új mintákkal, a fantáziám szerint. Minél gyakorlottabb leszek az alakzatok használatában, annál több kreatív ötletem támad.
Örvénylő flow-élmény
Talán a szuggesztív hálós és csigaminta az oka, de a rajzolás valóságos flow-élménybe csap át. Az örvényforma kicsit azért kifog rajtam, de a pókhálómmal elégedett vagyok. Aztán jöhet a nagy mű, amikor egy 10×10 centiméteres négyzetet díszítek ki. A nap fénypontja grafikus férjem elismerő pillantása, amikor megtudja, hogy a rajzot én készítettem.
Az utolsó videó segítségével nyitott kompozíciót alkotok. Az első lépés néhány új minta megtanulása, amiket aztán egy A4-es méretű lapon rendezek el. Számomra ezek a legnehezebbek, de némi gyakorlással sikerül felvennem a ritmust, és teljesen belemerülök az alkotásba. Ez a fajta koncentráció segít kizárni a külvilágot. Az online rajzmeditáció élménye azonban összességében egy ennél sokkal fontosabb dologra is emlékeztet: arra, hogy merjek hinni az intuíciómban és bízzak magamban. Emellett pedig segít felismerni, hogy időnként “kimehetünk a vonalból”, és nem kell mindig az elvárásoknak megfelelnünk – sem a jegyzetfüzet lapjain, sem az életben.
Cikkünk a Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg.
A tartalomból:
- Robotként élünk? – Beszélgetés Belső Nórával és Kamarás Ivánnal
- Agy kontra szív
- Kipróbáltuk a rajzmeditációt
- Mosollyal az elfogadásért
- Pszichológusból filmsztár – Natalie Portman
- Orgazmuslabor a padláson
- Miért lódítanak a tinédzserek?
- Békésen világra jönni
Ha szeretnél előfizetni a magazinra, itt megteheted!
