Ez nemcsak látványnak lenne nagyon jó, hanem számos más előnnyel is jár. Fel lehetne fogni pihenőövezetnek, ahova egyszerűen felmennek a lakók és a fűben heverésznek, grillpartit szerveznek, vagy mini háztáji kertnek, ahol azok is termeszthetnek saját zöldségeket, gyümölcsöket, akik egy panellakás emeleti lakásában élnek. Vagy a gyerekek itt élőben megtapasztalnák, hogyan nőnek a növények, kertészkedhetnének ők is, így a legvárosibb gyerekek sem szenvednének hátrányt vidéki társaikkal szemben. Berlinben már néhány éve felröppent a hír, hogy akvapóniás rendszert és biogazdálkodást tervez egy fiatalokból álló csapat (és jól haladnak, igaz, még szükségük van egy kis marketingfröccsre, hogy meg is tudjanak ebből élni). Sőt, a spanyolok még ennél is messzebb mentek, ahogy arról korábban szintén beszámoltam, ők az egyik helyi busz tetejére tettek zöldtetőt.
De ha valamilyen oknál fogva nem is lehetne birtokba venni a lakóknak a házuk, irodájuk tetejére telepített növénybirodalmat (pl. nem elég vastag a födém), akkor is csak a környezet javára válna, ha megcsinálnák. Ugyanis a zöldtető természetes klímaként működik, nagyon jól szigetel, mert nyáron a tűző napsugártól, télen a hidegtől védi a falakat – kevesebb lesz a fűtésszámla. A telepített növények ráadásul oxigént termelnek, ezáltal jobb, tisztább lesz a városi levegő. A házat továbbá védi az UV sugárzástól és a zajszennyezettség is csökkenhet.
Néhány mai példa a nagyvilágból:
A chicagói városháza. Jó kis eklektikus hangulat.
Szingapúr, egy magánház a tengerparton.
Düsseldorf
Még több remek zöldtető a Propolisz blogon!
