Nyaralj biztonságban!

Egzotikus utak – egzotikus betegségek

Sokan vágyunk egy igazán különleges nyaralásra, hogy távoli, mesés tájakon fedezhessünk fel a miénktől különböző kultúrákat. Egy ilyen nyaralás azonban nem mindig kéjutazás: hajlamosak vagyunk ugyanis megfeledkezni arról, hogy a világ legtöbb része egészségügyi szempontból közel sem olyan biztonságos, mint Magyarország. Egy egzotikus nyaraláson egzotikus betegségeket is beszerezhetünk.
Egzotikus utak – egzotikus betegségek

Az alábbi listán összegyűjtöttük a leggyakoribb egzotikus betegségeket, amelyekkel az óvatlan utazó előbb-utóbb nagy valószínűséggel összeakad, ha távoli országokba utazik. A listából megtudhatod, milyen tünetekre kell figyelned, hol kell elővigyázatosnak lenni, és milyen módszerekkel kerülhetők el ezek a betegségek.

Kolera

Ez a baktériumfertőzés hírhedt az utazók körében, elsősorban azok hallanak róla gyakran, akik Ázsia déli részén, a Bengál-öbölben töltenek el több-kevesebb időt. De a kolera, ha igazán nekilendül, nem korlátozza magát erre a térségre: a történelem során már több, teljes földrészekre kiterjedő járványt produkált, és halálos áldozatok százezrei írhatók a számlájára.

Néhány órás lappangás után a fertőzés tünetei teljes erővel törnek ki a betegen: a hirtelen, nagy mennyiségű széklettel távozó folyadék okozta kiszáradás, vérnyomásesés és eszméletvesztés  akár órákon belül is bekövetkezhet.

Ellenszere a mai napig nem ismert, a megelőzés legjobb módja a személyi higiénia alapos betartása, a csapvíz kerülése. Léteznek oltások a baktérium néhány változata ellen, de ezek csak néhány hétig és kétséges mértékben hatásosak. Kolerafertőzés esetén azonnal orvoshoz kell fordulni és meg kell kezdeni a folyadék-, só- és cukorpótlást. Erre a célra előre kicsomagolva kaphatóak a patikákban a sókat és szőlőcukrot tartalmazó, vízben feloldandó készítmények, melyet akár a beteg maga is el tud készíteni. A felgyógyulás gyorsítása érdekében tetraciklin antibiotikumokat szoktak adni.

Sárgaláz

A sárgaláz neve abból adódik, hogy ez az influenzaszerű tünetekkel járó betegség súlyos májgyulladást is okoz, amitől a beteg besárgul. Tipikus trópusi járvány, aminek legfőbb elterjedési területe Közép- és Nyugat-Afrika, valamit Dél-Amerika, Brazília és az azt északról és nyugatról határoló országok mezőgazdasági és erdős részei. Szúnyogcsípéssel kerül át a vírus az emberre a betegség, ami 3-5 napos lappangás után magas lázzal, fejfájással és izomfájdalmakkal kezdődik. A beteget nagyon zavarja az erős fény – még a mesterséges is –, és ahogy halad előre a fertőzés, úgy jelentkeznek gyulladásos máj- és vesepanaszok. A besárgulást követően vérhányás, véres széklet, vérvizelés, az orr- és a száj vérzése jelentkezhet, majd fokozatosan elveszti a külvilággal való kapcsolatát, kómába esik. Nem ritka a halálos kimenetel sem. A sárgaláz 10 éves teljes védettséget adó védőoltással megelőzhető, és bizonyos országokba történő beutazás előtt kötelező ennek beadása. A betegség kezelésekor fontos, hogy folyékony formában könnyen nyelhető és emészthető, magas kalóriatartalmú ételeket fogyasszon a páciens, amit szükség esetén infúzióba adott só- és cukoroldattal kell kiegészíteni.

Tífusz

A tífuszt elsősorban trópusi betegségként ismerik, de előfordul a mérsékelt égövön is, sőt Magyarországon is felbukkan időről időre elsősorban árvíz idején. Az áradó folyók ugyanis magukkal sodorják a különféle szennyező anyagokat a települések hulladéktárolóiból, állattelepekről, emésztőgödrökből, szennyvíztárolókból, valamint a vízbe fulladt állatok tetemeit is “szállítják”. Ezek együtt igen súlyos fertőzéseket okozhatnak. A kórokozók kizárólag embereket betegítenek meg, tehát a fertőzés forrása is minden esetben egy kórokozót ürítő ember. A fertőződés a kórokozóval szennyezett itallal vagy élelmiszerrel történhet. A fertőzés után két héttel jelentkeznek a első tünetek: fokozatosan emelkedő láz, fejfájás, heves szívverés, a máj és lép megnagyobbodása. Bár a fertőzés a gyomor- és bélrendszert támadja, a betegség nem jár hasmenéssel vagy hányással. Védőoltással elkerülhető a megbetegedés, és ennek beadása fokozottan javasolt, ha dél-amerikai, dél-ázsiai vagy afrikai útra indulunk.

Hepatitisz A, B, C, D, E

A hepatitisz B a világ talán legelterjedtebb fertőző betegsége, amely a teljes népesség 20-30 százalékát életében legalább egyszer eléri. Kórokozója, a hepatitisz B vírus a krónikus májbetegségek – májzsugor és májrák – legfőbb előidézője. Évente 6 millió ember hal meg a kór okozta szövődményekben. A hepatitisz nagyon könnyen fertőz, legyen szó akár a nemi úton elkapható (vagy például közös fecskendőt használó kábítószerező között terjedő) B-, C-, D-változatról vagy a főleg táplálékok, víz és nem kielégítő higiéniai körülmények útján beszerezhető A- és E-variánssal. Főleg a melegebb éghajlatú országokban, ahova nyaranta özönlenek a turisták fordul elő, hogy akár egy pohár csapvíztől is megbetegedhetünk, de néha már az is elég, ha nem palackos vízzel mosunk fogat. Sőt akár saját kezünkkel is megfertőzhetjük magunkat a szájon át, ha nem tartjuk be a tisztálkodási szabályokat. Veszélyt jelentenek a mosatlan, friss és nyers zöldségek, gyümölcsök is, a koktélba, üdítőbe tett hűsítő jégkocka, a tenger gyümölcsei, de a vízzel készített fagylalt is, mert a kórokozó vígan “áttelel” fagypont alatti hőmérsékleten is.

Aki egyszer átesett ezen a betegségen, az élete hátralévő részében már védetté válik, de jobban tesszük, ha nem erre a védettségre alapozunk. Ugyanis a betegség lefolyása egészen súlyos is lehet, függően attól, hogy melyik variációt kapjuk el, és a szervezetünk mennyi ellenállást képest kifejteni. A betegség lefolyása az esetek kétharmadában tünetmentes vagy enyhe (fejfájás, fáradékonyság, kis hőemelkedés kíséri). Ez főként a gyermekekre jellemző. A maradék harmadnál viszont 1–6 hetes lappangás után láz, fejfájás, borzongás lép fel, majd étvágytalanság, amit hányás és hasmenés követ. A széklet világossá, a vizelet sötétté válik. A bőr viszketése, a besötétedő vizelet már az epefesték felhalmozódását jelenti, amit nemsokára követ a hepatitisz klasszikus jele: a szemfehérje és a bőr besárgulása, amit csalánkiütések, bőrelváltozások és ízületi gyulladások követnek. A betegség 3–6 hét alatt gyógyul, ami alatt felléphet akut májelégtelenség, májkóma, ami gyakran a hirtelen beavatkozás ellenére is halálos. Krónikus májgyulladás csak az esetek öt százalékánál alakul ki a felnőtteknél, az újszülötteknél viszont ez az arány 90 százalék. A krónikus hepatitisz B nagyon ritkán gyógyul magától, eredménye a májzsugor és a máj rákos elváltozásai lesznek néhány évtizeden belül. Védőoltással százszázalékos védettséget szerezhetünk 3-5 évre. Az oltás ajánlott mindenkinek, aki tőlünk délebbi országokba indul, és különösen azoknak, akik trópusi területekre készülnek.

Malária

A malária – bármilyen szép, dallamos is a neve – még ma is az egyik legtöbb áldozatot szedő betegség. Maga a szó (malária = rossz levegő) sokat sejtet a betegség természetéről: elsősorban magas páratartalmú trópusi országokban fordul elő. A betegség szúnyogcsípéssel terjed emberről emberre, és a csípés után 6–40 nappal tör ki a páciensen. Igen magas lázzal jár és súlyos izomfájdalmakkal, hidegrázással, és általában hasi fájdalmak és hányás is szerepel a kísérő tünetek között. A lázas rohamok bizonyos időközönként, két-, két és fél naponként ismétlődnek (innen ered a régi elnevezése is: váltóláz). A malária alatt a máj és a lép megnagyobbodott, és kifejezett vérszegénység (sápadtság, feltűnően fehér a szem ínhártyája) észlelhető. A vizelet sötétsárga színű lehet. Amennyiben a beteget nem kezelik, életveszélyes agy- és vesekárosodást szenvedhet.

Megelőzésére a legjobb módszer, ha megpróbáljuk elkerülni a szúnyogcsípéseket a test teljes felületét borító ruházattal és riasztószerekkel, illetve folyamatosan szedjük a fertőzés kivédésére személyre szabottan felírt gyógyszereket. Malária ellen a mai napig nincs megfelelő védőoltás.

Dengue-láz 

A dengue-láz Dél-Ázsia, Afrika, Közép- és Dél-Amerika vidékein jellemző betegség, amit egy szúnyogok által terjesztett vírus okoz. Ezek a rovarok főleg napközben csípnek – ellentétben a maláriát terjesztő társaikkal – és városokban vagy azok közelében levő sekély állóvizekben (esővizes tocsogók, lápok, mocsarak) élnek és szaporodnak.

A dengue-láz hirtelen kezdődik. A betegen láz, fejfájás, gyengeség, émelygés és izomfájdalmak jelentkeznek, a nyirokcsomós részek megnagyobbodnak, és időnként bőrkiütések is előjönnek. Az igen kellemetlen, 7-10 napig tartó betegség megfelelő kezelés nélkül a betegek 10 százalékánál halált is okoz. Különösen veszélyes, ha valaki másodszor esik bele a betegségbe, mert a korábbi betegség során a szervezetben termelődött ellenanyagokkal reakcióba lépő vírus az erek áteresztőképességét megnöveli, így súlyos vérzésekhez, vérnyomáseséshez, a vérlemezkeszám csökkenéséhez és nem ritkán halálhoz is vezet.

Ennek a betegségnek nincsen védőoltása, mindössze a tüneteit tudja kezelni az orvos lázcsillapítással és vérképző szerek, vérkészítmény beadásával. A megelőzés legjobb módja, ha megfelelő ruházattal és a riasztószerekkel távol tartjuk magunkat a szúnyogoktól.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése