Amikor a szerelem kezdetéről beszélünk, általában a bennünk lejátszódó felkavaró érzést fogalmazzuk meg. A várakozást, hogy valamilyen módon a közelébe kerüljünk, a figyelmetlenséget, amely minden olyan dologra vonatkozik, ami mögött nem „ő” húzódik meg.
A szerelemmel újra részeseivé válunk mindannak, amik a gondolatainkon, viselkedésünkön, saját világunkon túl van. Emlékeztet bennünket arra, amik valójában vagyunk. Emlékezz te is a Szerenáddal!
