Pásztor Árpád: Vengerkák
Pásztor Árpád keleti utazása a szegény magyar lokáltáncosnők oroszországi tartózkodásának valós eseményeivel ismertette meg őt. Varsótól az Urálig csaknem minden varietében találkozott a becsapott magyar lányokkal, a vengerkákkal. A mára elfeledett szó eredetileg magyar nőt jelentett, de hamarosan a mulatókban dolgozó örömlányok szinonimája lett. Irodalmi műben alig találkozunk ezzel a témával, a legismertebb utalás Szép Ernő Lila ákác (1919) című regényében fordul elő, ott ugyanis a történet végén Tóth Manci Oroszországba szerződik táncosnőnek. Pásztor Árpád történetéhez hasonló ábrázolása a moszkvai vengerkák életének nincs is. Egyedülisége miatt kortörténeti dokumentummá lesz a regény, s ez különösen érdekessé avatja a mai olvasó előtt. A tényfeltárás gyakorlata újságíróként is Pásztor Árpád vérében van. Már 1910-ben riportot ír a vengerkákról, talán már ekkor sejti, hogy egyszer regény lesz a témából. A végső ösztönzést a mű megírásához mégis itthon kapta egy bizonyos táblabíróné törvényszéki tárgyalásán. Az asszonyt leánykereskedelem miatt állították bíróság elé. Pásztor Árpád tudósított az ülésről. Itt hallotta azt a vallomást, melyet egy fiatal lány tett, aki Oroszországból tért haza. Ő mesélte, édesanyja hogyan került börtönbe egy zongorabérlés miatt. Ez a fiatal teremtés lett a regény fő alakjának, Teréznek az ihletője.
Pásztor Árpád mindent beleírt ebbe a könyvbe, amit erről a témáról tudott. Talán ezért olyan szerteágazó a regény szerkezete, bár a kitérők sokasága szerencsére mégsem megy az olvasmányosság rovására.
Kenyérsütés otthon
Egyre népszerűbbek a házi kenyérsütő berendezések. Ezekhez ad kitűnő recepteket a Kátay-féle szakácskönyv-sorozat új kötete. Nemcsak sütőgépekben, hanem római tálban, tepsiben, sőt egyszerű virágcserépben is süthetünk kenyeret
