 |
Mája ősi indiai istennő, a káprázat, a látszatvilág szimbóluma, a világ mulandóságát testesíti meg. Illúzióról beszélünk, mert Mája játszik az érzékeinkkel, és állandónak mutatja a múlékony anyagot, az ingadozó érzéseket és véleményeket, hétköznapjaink óriásinak tűnő gondjait. Csalfán kimondatja velünk a soha és az örök szavakat, holott magunk is sejtjük, hogy minden egyes pillanat mögött már ott várakozik a változás.
De ne hibáztassuk az istennőt. Mája azért játszik, hogy felébressze bennünk a kérdező embert, aki nem elégszik meg a látszattal, és az okok után kutat, a tűnékeny mögött a maradandót keresi. Az írónő, Delia S. Guzmán a könyv rövid, elgondolkodtató elmélkedésein keresztül arra tanít, hogy legyen bátorságunk kérdezni, és fellebbenteni a fátylat, amellyel a természet elrejti titkait az emberi szemek elől.
“… a szerelem azt keresi, amire szüksége van a teljességéhez. Ezért a szerelem hatalmad erő, egymáshoz vonzza, összekapcsolja, egyesíti és kiegészíti az ellentéteket, és ahol korábban kettő volt, egy lesz. Akár egy mágnes, amely keresi az ellentétét, és összetapad vele.”
A spanyol származású Delia Steinberg Guzmán zongoraművészként kezdte pályafutását. A Buenos Aires-i egyetemen szerzett bölcsészdiplomát filozófia szakon. Közép- és Dél-Amerikában, továbbá Európában folytatott régészeti tanulmányokat. Tudományos, művészeti és irodalmi munkásságáért kiérdemelte a Francia Tudományos Akadémia Párizs-keresztjét. Előadóként világszerte előadásokat és kurzusokat tart az összehasonlító vallástudomány, az esztétika, a metafizika, az antropológia témáiból. Könyvei mellett több száz cikke is megjelent. Mája játékai című művét először 1979-ben, Spanyolországban adták ki.
 |
