Rózsadomb

56 nyara. Pálfi Gábor, a nagyhatalmú pártfunkcionárius a Rózsadombon él egy szigorúan örzött villában családjával. Idill a diktatúrában.
A családi harmónia érdekében a tízéves Panka és kisöccse Miska eltitkolnak egy a papának címzett levelet, amiben egy szép szőke nő fényképe van.
Kitör a forradalom, a papa búcsút mond a hatalomnak és a gyerekek magukat okolják az eseményekért. Egy ártatlan gyerekcsíny következtében bűnösnek érzik magukat a szülők helyett.






„Cantu Mari filmje, a Rózsadomb némileg szokatlan módon közelíti meg a 1956-os eseményeket, és általában magát a korszakot. A Németországban élő és alkotó rendezőnő önéletrajzi elemeket is felvonultató filmje két gyermek szemszögéből láttatja az adott kor különböző arcait. A történet helyszíne végig egy rózsadombi villa és az azt övező buja kert. Fülledt mesevilág, mely jó ideig megóvja a gyerekeket a felnőttek világának visszáságaitól. A mesék kertje – fegyveres őrséggel biztosítva.


Lassacskán kibontakozik a két gyerek és a nézők előtt is a változékony, állhatatlan politikai kurzus. Pálfi Gábor és felesége, Teréz a kommunista felső vezetés tagjaként kiváltságos helyzetben van. Így megadhatják gyermekeik számára az előkelő ház biztonságát és titokzatosságát. Ám a történelmi fordulatok a kert zárt világába is behatolnak, nem kímélve elveket, hitet, meggyőződést.