A gabonafélék, valamint az abból készült ételek, az emberiség egyik legősibb, de bizonyítottan legalapvetőbb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott élelmiszerei. Nem meglepő tehát, ha az aratás kezdetét és végét minden kultúrkörben és társadalomban mind a mai napig megünneplik.
Hazánkban, a hagyományok szerint az aratás kezdő napjaként június 29-ét Péter, Pál napját tartják számon, befejezését pedig az új kenyér ünnepéhez, augusztus 20-hoz kötik.
A gabonafélék táplálkozástani szempontból a legfontosabb táplálékaink közé tartoznak, jótékony hatásukat a magas, összetett szénhidráttartalmuk adja.
A gabonaszemekben E-vitamin, valamint különösen a teljes kiőrlésű gabonák esetében értékes B-vitaminok találhatóak. Ezen kívül jelentős az ásványi anyag tartalmuk is: kálium, foszfor, magnézium, kalcium és szelén is található bennük. A minőségi kekszekben, piskótákban, illetve ostya vagy müzliszeletekben megtalálható gabonamagvak héja elsősorban vízben nem oldódó rostokat, (cellulózt, hemicellulózt, lignint) tartalmaznak.
Ezek a ballasztanyagok részt vesznek a normális bélműködés fenntartásában. Bőséges folyadékbevitel mellett ugyanis megnő a térfogatuk, és lerövidítik a salakanyagok bélrendszeren való átjutási idejét.
A kiegyensúlyozott táplálkozás megteremtésében és egészségünk megőrzésében fontos szerepet játszanak a vízben oldódó rostanyagok is, hiszen csökkenthetik a koleszterin- és a vérzsírszintet, s mindemellett egyenletesebbé teszik a vércukorszintünket is. Kevés dolog van, ami hozzájárul az egészséges táplálkozáshoz és finom is egyszerre, élvezzük ki minden rostját!
