Az orvossal beszéld meg
Az elsődleges szabály, hogy a kezelőorvossal konzultáljunk. Olyan esetekben is érdemes kikérni a tanácsát, amikor csak egy egyszerűbb, vény nélkül kiváltható gyógyszerekkel is kezelhető betegségről van szó. Főleg akkor lehet ez fontos, ha még rutintalanok vagyunk gyermekünk ápolásában, a gyermek még pici és korábban soha nem adtunk neki orvosságot. Hasznos tájékoztatást kaphatunk a gyógyszerésztől is.
Ha doktor írja fel a készítményt, akkor mindenképpen tartsuk be az ő adagolási utasításait. Kérdezzünk rá a várható mellékhatásokra és arra is, hogy milyen tünetek jelentkezésénél kell a gyermekkel újra felkeresnünk az orvost. Mindenképpen kérdezzünk rá, hogy körülbelül mikor kezdi majd el kifejteni a hatását a gyógyszer, mennyi ideig kell szedni, és milyen más gyógyszerekkel nem szedhető együtt. Ugyancsak fontos az is, hogy tudjuk, milyen hatásai vannak, ha rendszertelenül adagoljuk a gyógyszert vagy idő előtt abbahagyjuk a kúrát.
Érdeklődjünk, hogy lehet-e a gyógyszert étellel együtt beadni illetve milyen ételek fogyasztásától kell tartózkodni a kezelés alatt, kell-e változtatni a gyermek napi szokásain – például mehet-e napra a gyógyszeres kúra alatt –, és tudjuk meg azt is, hogyan kell helyesen tárolni a készítményt. Ha nem orvosi rendelvényre felírt gyógyszert vásárolunk, kérdezzük meg a doktort illetve a gyógyszerészt, hogy gyerekünknél milyen adagolás javallott.
Érdemes továbbá az orvosnál arról is tájékozódni, hogy melyek az elérhető legújabb készítmények, az úgynevezett okosgyógyszerek, amelyekkel gyorsabban és hatékonyabban kezelhetők a betegségek. Ez után már önállóan is tájékozódhatunk a témában például az interneten, az okosgyogyszer.hu oldalon. Egy konkrét gyógyszer adagolását azonban soha ne kezdjük meg az orvosi előírás ismerete nélkül!
Az adagolásról…
Egy Amerikában készített tanulmány szerint a szülők és gondozók 70 százaléka nem tudja pontosan meghatározni, hogy a gyermeke életkorához és súlyhoz igazodva milyen dózisban kell a felírt gyógyszert adagolni. Ez általában abból adódik, hogy nem olvassák el elég figyelmesen a készítmény tájékoztatóját. Hogy elkerülhessük a téves adagolásból adódó problémákat, az alábbiakat érdemes szem előtt tartani:
Mielőtt bármibe is fognál – ha nem tudnád azt fejből – mérd meg a gyermeked súlyát, mert legtöbbször súly és kor szerint határozzák meg a készítmények adagolási rendjét.
Keresd meg a gyógyszer tájékoztatójában azt a részt, amely az adagolásra, azon belül a gyermekekre vonatkozik és figyelmesen, betűről betűre olvasd el! Nagyon könnyű félreolvasni például a 2 és ½ számokat, így tévedésből fél vagy éppen dupla adagot adhatunk be a gyermeknek. Ha kiszámoltad a szükséges adag mennyiségét, megbízható mérőeszközzel mérd ki nappali fénynél vagy lámpa mellett a gyógyszert úgy, hogy jól lásd: biztosan a kellő mennyiséget porciózod ki.
Ha egy folyékony gyógyszer címkéjén azt írják: “használat előtt felrázandó”, akkor rázd fel! Ha nem teszed, egyes hatóanyagokból túl kevés, másokból túl sok jut majd az adagba.
Ne keverd össze a teáskanalat az evőkanállal. Gyermekeknél egyébként ritkán kell egy egész evőkanálnyi gyógyszer egyszerre beadni, úgyhogy kétszer is olvasd el, ha az utasítást evőkanálnyi mennyiségről szól!
Ne adagolj “hasraütéses” módszerrel. Ha kiskanálnyi adagot írt elő az orvos, azt ne egy merőkanálban mérd ki szemre, hanem kiskanálban. Egy teáskanál egyébként 5 ml-t jelent.
Soha nem adj több gyógyszert a gyerekednek annál, mint ami a tájékoztatón illetve az orvos előírásában szerepel! Még ha nagyon beteg is és rémesen köhög, a szokásosnál magasabba láza, egyszóval ha ijesztő is az állapota, akkor is tartsd be az előírt mennyiséget. Ha nem javul az állapota, akkor nem több gyógyszer kell, hanem újra el kell vinni az orvoshoz.
Ha váratlan tünetekkel, mellékhatásokkal jár a gyógyszer szedése, azonnal hívd fel az orvost.
Ha véletlenül túladagoltad a gyógyszert, hívd fel az orvost, és kérdezd meg, mi a teendőd.
Ha valamiért nem marad meg a gyógyszer a gyermekben – kihányja vagy erős hasmenése van -, ne az adagoláson és a beadás módszerén változtass, hanem mondd el a doktornak a problémát és kérj tanácsot tőle.
Soha nem adj olyan gyógyszert a gyerekednek, amit valaki másnak írt fel az orvos. Se a saját, se más gyerek orvosságát ne add be neki!
Ha napi többszöri adagot írtak fel egy készítményből, azt ne a nap 24 órájában oszd el egyenletesen, hanem abban az időszakban, amikor a gyerek ébren van. Ha tehát napi négy kanál orvosság az adag és a gyereked reggel 8-tól este nyolcig van ébren, akkor négy óránként (reggel nyolckor, délben, délután négykor és este lefekvéskor) add be neki az előírt adagot.
Ha nem “ízlik” a gyógyszer…
Néha a gyerekeknek problémát okoz lenyelni a gyógyszert vagy egyszerűen csak ellenkezik, és nem akarja bevenni. Ezekre az esetekre több megoldás is lehetséges. Lehet például a gyógyszerhez ízesítőt kérni a patikákban. Reggeli kakaóba, narancslébe, tejbe vagy más italba ne keverd a gyógyszert, mert ha nem issza meg az egészet, akkor nem jut a szervezetébe a szükséges gyógyszermennyiség. Ha már elég nagy a gyermek, akkor kérd az orvosságot tabletta formában, majd törd porrá és keverd bele egy kis adag joghurtba vagy más ételbe. Ügyelj, hogy ezt az “begyógyszerezett” ételt mind egye meg! Végül pedig kegyes füllentéssel is meghozhatod a gyermek kedvét a gyógyszerhez: nevezd cukorkának orvosság helyett, de még jobb, ha megérteted vele, hogy ettől a pirulától fog meggyógyulni. Ha ugyanis tényleg elhiszi, hogy itt csak cukorkáról van szó, egy óvatlan pillanatban az egész dobozt elmajszolhatja.
