Kalaptörténet
Az etimológia gyakran elárulja a fejfedők rendeltetését. Például a spanyolok sombrerója a “sombra”, azaz árnyék szóból ered. A szalmakalap különféle fajtái már az ókorban elterjedtek voltak. A középkorban jelentek meg a mai kalapősök. Akkoriban luxusdaraboknak számítottak, sokszor nemes prémekkel és gyémántokkal voltak díszítve. A florentinkalap Firenzéről kapta nevét. E hajlékony, nagy karimájú, lenge szalmakalap máig kedvelt nyári viselet maradt.
A táska története
A középkorban kisebb tárgyakat és pénzt tartottak az övön lógó tarsolyokban vagy zsinórral összehúzott bőrzacskókban. A késő gótikus divat táskakollekciókat alkotott, melyek az övön lógtak és csilingeltek. A rokokó stílus megjelenésétől kezdve a XIX. századig gazdagon díszített, hímzett, horgolt, valamint kötött zacskókat használtak táskaként. A francia forradalom nemcsak a ruhák divatjában, hanem a kiegészítőkében is nagy változást hozott. Ekkor a hosszú zsinóron lógó táska hódított. A biedermeier idején a férfiak is hordtak pénzes zacskókat, a polgárasszonyok pedig általában maguknál tartottak egy kis dísztáskát, melyben kézimunkájuk is elfért. A rokokó, empire és biedermeier táskaformák máig megihletik a táskatervezőket. A merevebb falú táskák csak a XIX. század elejétől kezdve terjedtek el.