Korábban sokszor azon kaptam magam, hogy vásárlás után azonnal kivágtam a ruhákban található címkét, amely úgy landolt a kukában, hogy rá sem néztem. Egyszer aztán két hónap alatt szétmostam az épp csak kedvencemmé váló kardigánom, amely bolyhosan, a felismerhetetlenségig elcsavarodottan került a kukába. Akkor döntöttem el, hogy jobban utánanézek, mit mond a ruhákba varrt idegesítő, dörzsölő fecni, amely egyben kezelési útmutató is.
A címkén található ikonok sorrendben a következő témaköröket jelölik: mosás, fehérítés, szárítás, vasalás, vegyi tisztítás. Az öt alapszimbólum különböző változatai igazítanak el abban, hogyan ápold és tisztítsd az adott ruhadarabot.
Mosás
A ruha moshatóságát üres mosótál jelzi, amelybe különböző kritériumok kerülhetnek.
 |
Kézi mosás. Kézmeleg (max. 40 °C) vízben óvatosan dörzsöld és rövid ideig mosd a ruhát. Mosás után ne csavard ki erőteljesen. |
 |
Gépi mosás. A mosóteknőben lévő szám a mosóvíz maximális hőmérsékletét jelenti. A 30-as szám a finom anyagokat és az érzékeny színű ruhákat jelöli, amelyeket csökkentett fordulatszámon, normál mechanikus hatással és centrifugálással lehet mosni. 40-es általában színes pólókon, fehérneműkön, elasztikus anyagok felhasználásával készült ruhákon található. 60-as szám a színes ágyneműkön fordul elő, míg a 95-ös a főzésálló anyagokon és a fehér ágyneműkön. |
 |
A mosóteknő alatti egy vonal a kíméletes (kis gépterhelés, lassú visszahűtés az öblítésnél, alacsonyabb fordulatszámú centrifugálás, stb.), a kettős aláhúzás nagyon kíméletes (mint a kíméletesnél, ezen felül a kézi facsarás is tiltott) kezelést jelöli. Kímélő módon, 40 °C-on általában modálból, viszkózból, poliakrilból, poliészterből és poliamidból készült finom anyagokat, 30 °C-on filcmentesre kikészített gyapjúból és acetátból készült ruhákat mosunk. |
 |
Az áthúzott teknő olyan érzékeny, finom anyagokat (gyapjú vagy selyem) jelöl, amelyeket tilos mosni. |
Klóros fehérítés
 |
Az üres vagy „Cl” jelzésű háromszög esetén az adott textília fehéríthető klórtartalmú termékekkel. |
 |
A sötét, áthúzott háromszög esetén a klóros fehérítés nem megengedett. |
Szárítás
 |
A négyzetben lévő kör a ruhaszárító gépben való szárítást jelöli. A körben lévő pontok száma határozza meg, hogy milyen hőfokon történhet a művelet. Egy pont alacsonyabb (maximum 60 °C), két pont magasabb szárítási hőt jelöl. Ha nincs a körben pont, akkor nincs hőmérsékleti szabályozás sem. |
 |
Ha ezt a jelet látod, ne próbálkozz a szárítógéppel! |
 |
A négyzetben lévő három függőleges pálcika a levegőn való szárítást jelöli. Ez esetben a ruhákat felcsíptetve száríthatod, kicsavarás vagy centrifugálás nélkül. |
 |
Ez esetben felakasztva száríthatod az adott ruhadarabot centrifugázás vagy kicsavarás után. |
 |
Ha ezt a jelet látod a címkén, akkor a ruhát csak fektetve száríthatod (általában vastag, kötött kardigánoknál fordul elő). |
Vasalás
 |
A vasalóban lévő pontok a vasalás hőfokára utalnak. Egy pont esetében alacsony hőfokon, két pont esetében közepes (maximum 150 °C-on), három pontnál pedig a legmagasabb fokozaton is vasalható a ruha. |
 |
Az áthúzott vasaló esetében értelemszerűen nem kell és nem is szabad vesződni a vasalással. |
Vegyi tisztítás
A címkén található üres, fehér kör a vegyi tisztítást jelöli, amelynek több változata van.
 |
A körben található betűk a tisztítás módját jelölik. Az „A” esetében korlátozás nélkül alkalmazhatók az általánosan használt oldószerek. A „P” a perklór-etilént és fluorszénhidrogént jelöli, amelyek a leggyakoribb tisztítószerek. Az „F” a fluorszénhidrogén és a nehézbenzin jele, amelyeket érzékeny termékeknél használnak. |
 |
A kör alatti aláhúzások a korlátozott folttisztításra utalnak. Minél több a vonal, annál több kitételnek kell megfelelni a tisztítás közben (pl. vízmennyiség, mechanikus hatás, szárítás módja). |
 |
Ez esetben nem alkalmazhatók folttisztító szerek. |
Textil-KRESZ
A címkéken látható öt jelképes rendszert a Ginetex (Groupement International d’Étiquetage pour l’Entretien des Textiles, azaz Textilkezelési Címkézéssel Foglalkozó Nemzetközi Szövetség) dolgozta ki 1975-ben. Ily módon próbálják a fogyasztókat tájékoztatni, mely eljárások alkalmazása nem okoz visszafordíthatatlan károsodást a szövetekben.
