Átverés Magyarország legnagyobb ruhagyűjtő-akciója?

A már nem hordott, de még jó minőségű ruháinkat a legtöbben nem szeretjük kidobni. Ugyanolyan pazarlás, mint túlpakolni a hűtőt, aztán hagyni, hogy a drága kaják megromoljanak. A legtöbben ilyenkor a hipermarketek mellett lévő ruhagyűjtő konténerekig zarándokolunk és bedobáljuk a kinőtt, megunt, de még használható holmikat, Tesszük ezt abban a hitben, hogy az oda kerülő ruhák tényleg jó helyen fejezik be a pályafutásukat, hiszen a hatalmas fémkonténeren az áll, hogy a „használtruha-gyűjtést a Magyar Vöröskereszt támogatója, a GHL Kft. végzi”. De pontosan mit is jelent ez? Egy akkora szervezetnek, mint a Vöröskereszt, miért kell segítség a ruhagyűjtéshez? Ezeket a kérdéseket tettük fel Kardos Istvánnak, a Magyar Vöröskereszt budapesti igazgatójának.

Tisztázzuk, mi az adományozás

„Nem nevezném a hagyományos értelemben vett adakozásnak azt, ha valaki azokba a bizonyos konténerekbe viszi a használt ruhákat. Az adományozás aktusa ugyanis úgy néz ki, hogy az adott illető tisztítva, kiválogatva a kiválasztott segélyszervezethez viszi a ruhát közvetlenül – magyarázta Kardos úr. – Ideális esetben a Vöröskeresztnek lenne kapacitása és erőforrása arra, hogy a ruhákat tárolja és válogassa, mivel azonban ez nem megoldott, így egyszerűbb, ha egy külsős céghez tartoznak ezek a feladatok, ráadásul így arra is van lehetőségünk, hogy az adott igényeknek megfelelő adományokat tudjuk eljuttatni a rászorulókhoz. Például nemrégiben egy öregek otthonába kellett 450 főre adományt kérnünk, ezt saját erőforrásból nem tudtuk volna megoldani.”

Tényleg karitatív?

Ez így tényleg elég szépen hangzik, adott egy cég, amelyik önként vállalja, hogy segít a Vöröskeresztnek ruhákat válogatni, tárolni és mosni, ráadásul a segélyszervezet igényeihez alkalmazkodva szállítja le a ruhákat… Jól hangzik, nem? Akkor vajon a cég miért nem volt hajlandó sem írásban, sem telefonon válaszolni az általunk feltett kérdésekre? Pedig ők lennének az egyetlen hiteles forrás azzal kapcsolatban, hogy vajon mi történik a ruháinkkal valójában. Mi lesz azokkal a ruhákkal, amelyek nem kellenek a Vöröskeresztnek?

Géprongy az év üzlete?

Annyi biztos, hogy évente tetemes mennyiségű ruha kerül a konténerekbe, amelynek csak töredékét tudja a Vöröskereszt felhasználni. De akkor a többivel vajon mi lesz? Az adományokat kezelő cég honlapjáról annyi derül ki, hogy fő tevékenysége a használt ruha nagykereskedelem, de foglalkoznak géprongy (gépek tisztítására szolgáló anyag) felvásárlásával és értékesítésével is. Mint írják, jelenleg piacvezető szerepet töltenek be Magyarországon és a környező országokban.  A géprongy kilónkénti ára 160 forint körüli a piacon, de a válogatott tiszta pamut géprongy ára akár ennek többszöröse is lehet. Lehetséges vajon, hogy régi kedvenc pólónk nem egy rászoruló családhoz kerül, hanem egy gyár gépsora mellett köt ki és a belőle származó haszon mások zsebébe kerül?

A cégnek ugyan feltettük az összes bennünk felmerülő kérdést többek között, hogy a konténerbe került ruhákat a Vöröskereszt kapja-e meg, és adakozóként gondolhatjuk-e azt, hogy az oda bedobott ruhák rászorulókhoz kerülnek? Ha nem, akkor mi történik a ruhákkal és hogyan segítik mégis a Vöröskereszt munkáját? De válaszokat sajnos a mai napig nem kaptunk…

Mégis hova vigyük?

Aki mindenképpen ruhát szeretne adakozni, és nem csupán megszabadulni a levetett holmiktól, az jobb, ha a kiszemelt segélyszervezethez juttatja el a ruhát. Ez persze macerásabb, mint a szombati bevásárlás alkalmával egy konténerbe dobálni a holmikat, de így legalább biztosak lehetünk abban, hogy a ruha oda kerül, ahova szánjuk. A Vöröskeresztnél és Máltai Szeretetszolgálatnál is felhívták a figyelmünket arra, hogy a ruhaadományozás az nem egyenlő a használhatatlan ruhák továbbajándékozásával. A segélyszervezetek csak még használható, tiszta ruhákat tudnak befogadni, továbbadni.