“Attól még, hogy kerekes székben ülök, lehetek én is stílusos srác”

Mindig rendkívül stílusosan jelensz meg. Mióta érdekel ennyire a divat?

Igazából mindig is figyeltem erre, hiszen attól még, hogy kerekes székben ülök, lehetek én is stílusos srác. Persze vannak egyes ruhadarabok, amiket nem hordhatok az állandó ülő helyzet miatt. Nagyrészt az édesanyámnak köszönhetem az ízlésemet. Ő is, mint a legtöbb nő, rajong a szép dolgokért, szeret vásárolni, és mivel születésem óta kettesben élünk, így sokszor én is vele tartottam a shoppingolásokra. Ahol aztán, legyünk őszinték, a nők rengeteg időt el tudnak tölteni, így nem volt más választásom, addig én is megnéztem a férfiruhaosztályt. Egyszer aztán azon kaptam magam, hogy egyre több és több ruhát akartam már én is felpróbálni.

Akik a divatszakmában sürögnek-forognak, jól ismernek téged, hiszen nincs olyan neves hazai divatesemény, ahol te ne jelennél meg. A divat iránti rajongásod, vagy csupán a társaság, a show hangulata vonz téged?

Egyrészt valóban az aktuális trendek iránti érdeklődésem miatt szeretek elmenni az ilyen jellegű rendezvényekre, másrészt pedig hogy széles körben megmutassam: kerekes székben ülve sincs vége a világnak. És mivel egyre többen tudják, hogy élvezem a divatbemutatókat, vagy akár az élő tévéshow-kat, ezért általában már meg is hívnak. Kedvelem a magyar tervezőket, egytől egyig roppant tehetségesek, az ő kreációikat igazán öröm nézni.

Aki szereti a trendeket, örül a szezonváltásnak, a sok újdonságnak. Neked most éppen mi a kedvenc őszi szetted?

Általában hosszú szárú cipőket és farmert hordok, ez mindig ilyen alap, amihez jön a folyamatosan változó, javarészt feliratos pólók gyűjteménye. Ősszel ezt még megspékelem egy bőrdzsekivel vagy csak egy cipzáras pulcsival. Mostanában a NUBU-tól és Benus Danitól szoktam ruhákat választani. Lenyűgöz az egyéniségük és egyediségük.

Van olyan személy esetleg körülötted, aki inspirál, akinek hallgatsz a véleményére akár abban, hogy mit vegyél fel?

Ha arra gondolsz: nincs stylistom. Általában magam választom ki, hogy éppen mit vegyek fel az adott eseményre, ez alkalomtól és nyilván az adott hangulatomtól függ. De persze nálam is előfordult már, hogy összeállítottam egy outfitemet és elküldtem a barátaimnak, hogy véleményezzék.

Divatszakmából ismert arcokkal, blogerekkel jársz össze. Ők a barátaid is egyben?

Jó érzés kimondani: sok barátom van. És valóban akadnak jó páran, akiket egy-egy rendezvény alkalmával ismertem meg, és azóta szívesen találkozunk. Érzem a szeretetüket és rengeteg energiát kapok tőlük.

Számos egyedi, ötletes fotóddal találkozhattunk már. Sosem volt benned stylisti, vagy tervezői affinitás?

Ilyesmi nem, inkább meghagyom ezt azoknak, akik igazán értenek hozzá. Inkább csak a kreativitásomat élem ki a fotózásban. Ha látok valamit magam előtt, ami érdekes, vagy akár ki lehet belőle hozni valami egyedi dolgot, akkor azt utána lefotózom, vagy éppen magamat is ilyen helyzetekbe állítom. Rengeteg képet kattintottam már el magamról is, de a barátok is sokszor segítenek egy-egy különleges, rólam készült fotó ellövésében.

Forgatással telnek többnyire a napjaid. Főszerepet kaptál Till Attila most készülő, Tiszta szívvel című új filmjében. Korábban is voltak már ilyen jellegű próbálkozásaid?

Nem, előtte sosem, Tilla ismerősökön keresztül talált meg, amikor szereplőt keresett a filmjéhez. Aztán túljutottam a castingon, és következett a rengeteg gyakorlás, a hajnali négykor kelések a forgatások miatt. Ez a film a kerekes székes világ apró, hétköznapi problémáival, testi-lelki küzdelmeivel foglalkozik. Nem voltam még nagyjátékfilmben, főleg nem főszereplőként, szóval ez egy hatalmas megtiszteltetés számomra. Az egész forgatás két hónapos, de nem érzem egyáltalán munkának, mert a stáb már olyan, mintha a családom lenne, mindenkivel meglehet beszélni bármit, tényleg egy remek csapat állt össze, akik mind azon vannak, hogy ez a film olyan legyen, amilyennek megálmodták. Izgalmas feladat.

Egyfajta állomás ez a filmezés, vagy folytatnád, ha adódna lehetőség?

Meglátjuk, mit hoz a jövő, nem dédelgetek olyan álmokat, hogy innentől kezdve akkor én színész szeretnék lenni, de persze ha jönne egy következő szerep valamikor, azt valószínűleg nem utasítanám vissza.

Fotó: Őszi Szilvia

Tanulsz a BKF-en, kommunikációt és médiatudományt hallgatsz, filmet forgatsz, divateseményeken veszel részt és emellett sportolsz is, nem is akármilyen szinten.

Három éve kezdtem el a Suhanj! Alapítvánnyal futni, azóta több handbike félmaratonon és maratoni távon vagyok túl. Az életem részévé vált ez a fajta mozgás. Épp ma délelőtt is letekertem gyorsan az edzésemet a Margitszigeten, aztán rohantam vissza a forgatásra. Kicsit sűrű a programom, de én így szeretek élni. Nagyon sokat pörgök, volt aki hiperaktívnak is nevezett gyerekkoromban. Két hét múlva egy igazi nagy álmom válik valóra azzal, hogy elutazhatok egy kisebb csapattal New Yorkba, hogy lefussuk a maratont, köszönhetően az Achilles Internationalnek és a Suhanj! Alapítványnak.

Talán egy kinti divatshow-látogatást is beterveztél?

Szerintem a programba ez most nem fog beleférni, de az itthoni fashion week után, ha egyszer külföldről is kapnék rá meghívót, minden bizonnyal ott lennék az első sorokban.

A divat- és sportrendezvényeken akarva-akaratlanul sok tekintet szegeződik rád. Sosem zavart ez téged?

Születésem óta kerekes székben ülök, egy orvosi hiba folytán nem tudok járni. De édesanyám mindig igyekezett mindent lehetővé tenni számomra, így nem maradtam ki soha semmiből. Talán ezért is alakult ki mostanra az, hogy mindig mindenhol ott vagyok, amiért persze hálás lehetek neki. Nem mondom, hogy nem voltak nekem is nehezebb időszakaim, hiszen kinek nincsenek, de mégis általában pozitívan állok a világhoz, és azt látom, hogy ez visszafelé is működik. Bárhol leszek, ezután is szeretném megmutatni az embereknek, hogy egy mozgássérült ugyanúgy jó lehet valamiben, lehet jó hangja, vagy írhat akár egy remek könyvet.

Mindig mosolyogsz. Szinte érződik a körülötted lévő levegőben, hogy sokan szeretnek és te viszont őket…

Tényleg rendkívül hálás lehetek, hiszen én is érzem, amit mondasz. És nem gondolom, hogy csupán sajnálatból. Egyre többen ismernek meg a rendezvényeken, üdvözölnek, gratulálnak a sporteredményeim miatt. Biztos vagyok benne, hogy a pozitív életszemléletem miatt. Anyukám napról napra inspirál, biztat, és talán azzal, hogy nem sírdogálok, hanem teszem a dolgom, motiválom a többi sorstársamat is.

Fotók: Fenyvesi Zoltán #wheelchairguy