Túl azon, hogy a divatos fürdőruhák nem pont úgy álltak rajtuk, mint a katalógusban pózoló tökéletes testű modelleken, maga a fotózás sem volt olyan felemelő élmény, mint amilyennek korábban képzelték. Elárulták, milyen gondolatok, érzések motoszkáltak bennük a vakuvillogás közben.
Nina: “Egyáltalán nem volt olyan könnyű a kamerának pózolni, mint gondoltam. A homok kemény volt és törte a térdemet. Ráadásul dermesztő hideg volt aznap, és semmi kedvem nem volt bevizezni a hajam. A modellek képeit elnézve pedig állandóan az jutott eszembe, sosem leszek olyan vékony és fehér, mint ők. Ez pedig baj, mert a szépségnek rengeteg megjelenési formája van, mégis mindig ugyanazt a nőtípust látjuk a fürdőruha-katalógusokban. Bárcsak végre láthatnék a magazinokban valakit, aki olyan, mint én, de ez az idő még mindig várat magára.”
Allison: “Mindenkinek van cellulitisze, striái meg hurkái. Csak te fókuszálsz állandóan a problémás testrészeidre, mások talán észre sem veszik azokat rajtad. Egy fotó annyira félrevezető, hiszen csak a pillanat egy tört részét örökíti meg, sokszor ráadásul szénné photoshopolva. Ezt sose felejtsd el.”
Sharidan: “Bárcsak azt mondhatnám, hogy már 13 évesen totál magabiztos voltam, és cseppet sem érdekeltek a Victoria’s Secret modelljei, de magamnak is hazudnék. Néztem a fotókat azokról a lányokról, és azt kívántam, bárcsak egy nap én is olyan lehetnék, mint ők. Nem is voltam a fürdőruhák nagy barátja soha. Miért tapadnak rám teljesen? És miért nem tartja a mellemet egyik sem rendesen? Képzelhetitek, mit éreztem, amikor úgy kellett pózolnom, mint Behati Prinsloo, Adam Levine rohadtul tökéletes felesége! A kemény homok, a nyomás a térdemben és a szörnyű belső combom… Azt mondod, szexi vagyok a képen? Mert én csak a fájdalmat látom a szememben. Meg a melleimet, amik bármelyik pillanatban kiszabadulhatnak a börtönükből. :)”
Lara: “Épp akkor jött meg a menzeszem, amikor a fotózás volt, és nekem fel kellett vennem azt a fehér bikinit. Endometrózisom van, úgyhogy a hónapnak ez a része igazi pokol számomra. Semmi kedvem nem volt mutogatni magam, görcsölt a hasam is, de közben csak arra tudtam gondolni, hogy a francba képes úgy tartani a modell a kezét a képen, ahogy én soha nem leszek képes. Őszintén szólva nagyon nehéz azonosulni a lapokból ránk mosolygó hibátlan modellekkel. Szeretnék végre egy olyan magazint, amiben ha ránézek egy nőre, az jut eszembe, ő is pont olyan mint én, nem pedig az, hogy bárcsak olyan lehetnék, mint ő.”
Kirsten: “A fotózáson pont annyira voltam ideges, mint akárki más lett volna, ha idegenek előtt kell parádéznia egy olyan ruhadarabban, ami alig takarja a seggét. A magazinokkal szerintem az a nagy baj, hogy átvágnak. Ránézel a fürdőruhára és a modellekre, és egyszerűen nem érzed azt, hogy ő téged jelenít meg. Egészségtelen, hogy a lányok fejében egyetlen kép él arról, milyen a »bikinitest«. Pedig az igazából nem egy modell teste, hanem a tiéd – csak bikiniben.”
Kristin: “Észre sem vettem, milyen hosszú annak a modell lánynak a karja, egészen addig, amíg meg nem próbáltam lemásolni a pózt, amiben áll, és a kezem fennakadt félúton, valahol ciciföldön. Szerintem a legtöbb dundi lány viszonylag gyorsan rájön, melyek azok a testhelyzetek, amelyekben jól néz ki a fotókon. Pózolni viszont egy olyan helyzetben, amiben mintha szándékosan kedvezőtlen formában kellett volna látszom, olyan érzés volt, mintha szabotálnám a saját testemet.”
Az élet elvégre mindannyiunk számára egy óriási kifutó
A fotózás után minden lány nagyon hasonló gondolatokat osztott meg a tapasztaltakról. Nina először izgult, mit szólnak majd az emberek, ha meglátják a fürdőruhás fotóit, és a nem egészen modellszerű testét. “De a helyzet az, hogy a modellek csak egy igen kis részét alkotják a világ nőtársadalmának. Nem kell ahhoz modellalkat, hogy egy nő magabiztos legyen és jól érezze magát a bőrében” – mondta. Allison szerint egyszer az életben mindenkinek ki kellene próbálnia egy hasonló fotózást, mert “óriási löketet ad az önbizalomnak, ha végre te vagy a középpontban és szupercsinosnak érezheted magad”. Sheridan azt mondta, bár nem érezte magát éppen fesztelenül a szoros bikiniben, de bízik benne, hogy legalább sikerült megmutatnia a világnak, hogy semmi baj nincs a fedetlen testtel. Lara szerint minden egyes női test megérdemli az ünneplést. “Egyáltalán nem könnyű közszemlére tenni magunkat, és a modellkedés bizony sokkal keményebb dolog, mint korábban hittem. Megemelem a kalapom az összes modell és minden más földi halandó előtt is. Az élet elvégre mindannyiunk számára egy óriási kifutó.” Kirsten szerint pedig nem attól lesz csinos egy nő, hogy tökéletes a bőre és egy gramm zsír sincs a testén. Az önbizalom és a kisugárzás az, ami széppé tesz. Kristin hozzáteszi: el kell fogadni, ha valaki megdicséri a külsőnket, mert saját magát a legritkább esetben képes objektíven látni az ember. “És én megtanultam azt is, hogy nagyon könnyű elvágódni a homokban, amikor dögösen akarsz a kamera felé fordulni, úgyhogy több tiszteletet a modelleknek!”
A lényeg, hogy mindegy mekkora a ruhaméreted és milyen az alkatod – csodálatos vagy. Légy magadra büszke!
Forrás: BuzzFeed
