Emily Seilhamer már gyerekként is mindig arra gondolt, hogy a nagymamája konyhájába rakott virágos tapéta mintája remekül passzolna egy könnyű tavaszi kisruhához. Mikor a ház eladásához elkezdték felújítani a házat, persze az ódivatú tapétának is mennie kellett, Seilhamer pedig meglátta a kínálkozó lehetőséget a leselejtezett anyagban.
Annyi gyerekkori képzelgés után a lány tényleg ruhát fabrikált a nagymama faláról letépett sárga virágokból. A mintához egy klasszikus régi időket idéző fazont választott, a végeredmény pedig nemcsak egy csodaszép ruha, hanem – legalábbis Emily számára – egy csomó kedves gyerekkori emlék hordozója.
