2001. Július 11.

Tavi növények

Igazán szomorú látvány egy põre tó, amely növények, fák nélkül, csupán víztároló szerepét tölti be. Elkerüli az ilyen helyeket ember és állat egyaránt. Hogy a mi tavunk szebb legyen, telepítsünk bele és köré növényeket, utána már senki sem fogja elkerülni. Sõt, ha jól sikerül, biztosan csodálják majd.

Páll Attila

Természetes díszek

A legtermészetesebb hatást akkor érjük el, ha a vízi, mocsári, parti növénytársulások stilizált képét igyekszünk kialakítani. A tó belseje felől kifelé haladva a következő sávokat lehet megkülönböztetni:

1. Az állandóan vízzel borított területeken kétféle főbb növénycsoport él:

az egyik tagjai a víz felszínén úsznak (pl. tündérrózsa – Nymphea alba, vízitök – Nuphar lutea, sulyom – Trapa natans),

a másik tagjai szintén a vízben gyökereznek, de levélzetük magasan a víz felszíne fölé emelkedik (pl. nád – Phragmites, gyékény – Typha, nyílfű – Sagittaria sagittifolia).

2. A vízparti mocsárréteken, ahol nyáron is jó

a vízellátás, a következő növények érzik jól magukat:

mocsári gólyahír – Caltha palustris,

szibériai nőszirom – Iris sibirica,

lizinka – Lysimachia vulgaris,

kúszó boglárka – Ranunculus repens.

3. A bokorfűzesek sávjában tavasszal még 40-60 cm víz borítja a felszínt, nyárra azonban a talaj kiszárad, ezért az igényesebb fás szárú növényzet nem tud megtelepedni. E csoport legjellemzőbb fajai:

a hamvasfűz (Salix cinerea),

a mandulalevelű fűz (Salix triandra),

a csigolyafűz (Salix purpurea).

4. A fás növények sávjában élő fajok igen változatosak, a kertben is alkalmazható fajták közül említésre méltóak:

a kocsányos tölgy – Quercus robur,

kőris – Fraxinus excelsior,

szil – Ulmus.

Ezek a fafélék méretüknél fogva inkább nagyobb kertekbe valók, kisebb kertbe bármilyen közepes vízigényű kisebb faj telepíthető. Ebben

a sávban ugyanis a mesterséges tó szigetelt medre már nincs hatással

a talajvíz magasságára.