Gondosan kell ügyelni arra, hogy igényeikben, habitusukban, színvilágukban egymáshoz illő egyedeket válasszunk ki, ellenkező esetben a kitűzött cél nem valósul meg, a kellemes, hangulatos környezet helyett kusza összevisszaságot teremtünk, ami nemhogy szemet gyönyörködtető nem lesz, de egyenesen taszítani fogja a szemlélőt. Ezért a gondos, alapos tervezés alapfeltétele a szép, harmonikus kertnek.
Az első és talán a legfontosabb szempont, amit semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni, az a növények igénye. A talaj minősége, a napfény- és a csapadék mennyisége meghatározó a növényi fejlődés szempontjából, ezért például savanyú talajt kedvelő növény társaságába nem ültethetünk meszes talajt kedvelőt, szabad földben ugyanis nehezen valósítható meg az, hogy mindketten jól érezzék magukat.
Hasonlóképpen nem társíthatunk például sziklakerti és vízigényes növényeket sem, de ezek a példák nagyon kiélezettek, sokkal kisebb eltérések is gyakran kellemetlen hatásúak lehetnek.
A növények alakja is meghatározó szempont, aminek helyes kiválasztása változatosságot visz a kertbe, de túl sok, különböző lombkoronájú egyed egy csoportba ültetése nyugtalanító hatást fejt ki. Harmonikus, nem zavaró kép úgy érhető el, ha több semleges formájú növény társaságába ültetünk egy szokatlant, ami kiemeli annak különleges alakját. Több oszlopos növekedésű örökzöld mellé nyugodtan ültethetünk egy, vagy két gömb koronájút, de például csüngő ágrendszerű fát célszerű magában kiültetni, így tudja legjobban megmutatni szépségét.
A színek kiválasztása, párosítása is gondos tervezést igényel leginkább az egynyári- és évelő virágok esetében, de a különböző lombszínű fák és cserjék helyes összeválogatása is lényeges.
Vannak ugyanis olyan lombszínek, amelyek nem illenek egymáshoz (például többféle fehér-tarka, sárga-tarka), de a túl sok bordó levelű növény kiültetve komor hangulatot áraszt.
Az sem jó megoldás, ha csak zöld lombú egyedeket ültetünk, a színes és tarka levélzet változatossá teszi a kertet. Virágzó dísznövények esetén a tervezés során nemcsak arra kell gondolni, hogy a színek összeilljenek, hanem arra is, hogy mindig legyen olyan közöttük, ami éppen nyílik, vagyis hogy tavasztól őszig folyamatosan legyen kertünkben virágzó növény.
