Már tavasszal, kora nyáron el kell kezdeni felkészítésüket a nyárra, hogy a vegetációs időszakra a legegészségesebb, legjobb állapotban legyenek. Alaposan meg kell őket vizsgálni, hogy nincsenek-e rajtuk kártevők.
A téli száraz szobai levegő hatására a levéltetvek, pajzstetvek gyorsabban szaporodnak, és az amúgy is gyengélkedő növényeinket még inkább tönkre teszik.
Miután végeztünk a kártevőkkel, mossuk le leveleiket, akár le is zuhanyozhatjuk (ezt nagyon szeretik), majd keressük meg számukra a legmegfelelőbb helyet. Míg télen az ablakhoz minél közelebb kerestünk számukra helyet, addig nyáron az árnyékosabb fekvést kedvelők, ha az ablakban maradnak, megéghet a levelük, ezért ezeket kicsit távolabb kell vinni az erős napsugárzás elől. Míg mások, amelyek senyvedtek a kevés téli fény miatt, ilyenkor nyugodtan elfoglalhatják a legvilágosabb helyeket is, sőt, ha megtehetjük, ki is tehetjük őket a szabadba. Akár a balkonra, ha van kertünk, oda is. Ebben az esetben azonban szép fokozatosan kell növényeinket hozzászoktatni az erős napsütéshez.
 |
Eleinte csak a reggeli napfényre tegyük, akkor is csak egy órára, majd ha már ezt megszokta, és szemmel láthatóan jól érzi magát, naponta növelhetjük a kinn töltött idő hosszát. Egy-két hét alatt teljesen hozzászokik a kinti élethez, és ragyogóan fogja magát érezni. Ha nagy kertünk van még azt is megtehetjük, hogy cserepestül „elültetjük” a növényt, így úgy mutat, mintha valóban a kert része lenne.
A nyári melegben növényeink többet párologtatnak, ezért vízigényük is nagyobb.
Figyeljünk azonban ilyenkor is a túlöntözésre, ezt a növények legnagyobb része nem viseli el. Öntözésre a legalkalmasabb időpont a reggel, vagy naplemente után, amikor a növény és földje nincs felhevült állapotban.
Tápoldattal hetente locsoljuk, hogy a növekedéséhez, virágzásához szükséges tápanyagokat elegendő mennyiségben megkapja.
