Általános szabályként elmondható, hogy a szaporítani kívánt egyed legyen egészséges, és lehetőleg mindig az elágazási csomó alatt vágjuk el, mert innen képesek kifejlődni a gyökerek.
A
muskátliról metszünk le egy vastagabb hajtást közvetlenül levél fölött. Utána a hajtatáshoz úgy készítsük elő, hogy a legalsó levélelágazás alatt vágjuk el, az alsó két-három levelet csípjük le. Az egész hajtásdugványon elég, ha két-három levél marad.
Ha túl sokat hagyunk rajta, akkor az erős párologtatás miatt nem sok eséllyel marad meg a növény. Ezután tegyük pár napra vízbe, ennyi idő alatt gyökereket fejleszt, és már be is lehet ültetni cserépbe. Figyeljük a földjét, nehogy túlságosan kiszáradjon, a fiatal, gyenge gyökerek nem viselik el a kiszáradást. Ha szerencsénk van, és jól csináltuk, akkor még az idén virágozhatnak is.
A
leanderek szaporítása sem bonyolultabb művelet. Éles késsel, vagy ollóval vágjunk le egy kb. 15 cm-es hajtást, alsó leveleit ennek is távolítsuk el, majd tegyük vízbe. Egy-két hét alatt ez is kifejleszti gyökereit, amelyek már képessé teszik a földben való élethez. Miután kiültettük a cserépbe, rögtön ne tegyük ki a tűző napra, inkább keressünk nekik árnyékosabb fekvést addig, amíg el nem kezdenek hajtani.
Ez a jele annak, hogy jól érzik magukat, és hogy a földből is fel tudják már szívni a szükséges vizet, és tápanyagokat.
A
vízipálma szaporítása kicsit kacifántosabb művelet, ezt azért is szükséges leírni. Vágjunk le tőből egy egészséges hajtást, majd a hosszú szárrészt kurtítsuk meg úgy, hogy a levelek alatt kb. 5 cm maradjon. Ezután vágjuk vissza a leveleket is a felére, majd (és itt jön a trükk) tegyük vízbe, de úgy, hogy a szára álljon fölfelé. Kb. egy hét múlva megjelennek a gyökerei, és a kis levélkéi is. A beültetéssel várjunk addig, amíg három-négy levél meg nem jelenik, utána ültessük át cserépbe és gondoskodjunk sok-sok vízről, hiszen ahogy neve is jelzi ez egy vízipálma. Legjobb, ha kis tálkát teszünk alá, amiben állandóan van friss víz.
