Ez általában fokozottan igaz a frissen ültetett, fiatal növényre. Hogy újdonsült kedvencünk társaságát minél tovább élvezhessük az alábbiak betartására kell fokozottan ügyelni. Már ültetéskor lehetőleg védett, szélmentes helyet keressünk, esetleg egy fal déli oldalánál, házfal mellett, vagy egy már záródott örökzöld növénycsoport védelmében. Ügyelni kell, hogy az ültetőközeg jó vízáteresztő képességű legyen, lehetőleg kerüljük az agyagos, kötött talajokat.
 |
Ha lehet, tavasszal ültessünk ilyen növényt, hogy a nyár folyamán már a végleges helyén növekedjen, gyökeresedjen. Nyár vége felé az öntözővíz mennyiségének csökkentésével készülhetünk a fagyokra. A szabadföldön áttelelő növényeknek a talaj menti első fagyok még nem ártanak, de ha lehet a komolyabb lehűlés előtt „csomagoljuk” be a hajtásokat. Erre a célra a legmegfelelőbb a kukoricahéj, szalma, vagy lehullott falevél. A levelek gyűjtésénél figyelni kell, hogy allelopátiás – más növényekkel szemben méreganyagot tartalmazó (pl.: dió, akác) – növényrészek ne kerüljenek a „hőszigetelésbe”. Fogjuk össze a hajtásokat és óvatosan csavarjuk körül rafiával, vagy spárgával. Az összekötött ágak közé tegyük be a hőszigetelésre szánt anyagot, majd a felszínt is borítsuk be. Ezután újból a körültekerés következik és ismét a szigetelőanyag. A növény is akkor érzi jól magát, ha rétegesen van felöltöztetve. Fontos a sok réteg, de ne legyen teljesen légmentes a fagyvédő ruha. Műanyagot ne használjunk, nehogy befülledjen a növény.
 |
Bármennyire is furcsa de a téli nap is veszélyes, főleg az örökzöld növényekre. A sötét színű lomb kisebb fagyoknál annyira fel tud melegedni, hogy megindul a párologtatás. A növény folyadékot veszít, de a fagyott talajból, melynek mélyebb rétegei csak nehezen olvadnak fel, nem tud utánpótláshoz jutni, így megéghet, szélsőségesebb esetben teljesen kiszáradhat. Tanácsos az érzékenyebb örökzöldeket árnyékolással védeni a hosszú téli napsütéses órák alatt. Ha fagyérzékeny növényünk van az nem jelenti azt, hogy ez a növény nem igényli a téli lehűlést. A hideg periódus minden mérsékelt égövi növény számára fontos.
A nem a szabadban teleltetett, cserepeseket is célszerű a fagyokig szabadban hagyni, hogy a fokozatosan, napról napra hűvösebb időjárás révén át tudják állítani biológiai órájukat a téli időszámításra.
