Az eredeti skandináv stílus geometrikus-jellegű formákból építkezik. Kedveli az egyszerű, átlátható vonalvezetést, a szecessziós design idegen tőle. Mégsem szögletes, hiszen az organikus formák is megtalálhatóak benne, de csak mértékkel, amennyi a szemnek kellemes. A majdnem puritán formához passzol a fa gyakori használata. Egy skandináv széknek szinte mindig fa lábai vannak.
A fa textúrája, anyagszerűsége nemcsak a lábaknál érvényesül. Tradicionális díszítőelem a kárpitozatlan fa az ágy, a kanapé, a fotel esetében is. A karfa például szinte mindig csupasz. Ebből következően bár a bútorok kényelmesek, sosem süppedősek, nem merül el bennük az ember, kicsit feszesebb ülést adnak. A gyerekek viszont könnyebben tudnak föl-le ülni a kevésbé elomló kanapékra, székekre.
Legújabban a fém asztal- illetve széklábakkal is kísérleteznek a designerek, de a fa még mindig vezet. Kezeletlen fát imitáló bútorok és a cseresznyeszínűek a leggyakoribbak, melyek sosem fényesek, mindig mattok. Ha pedig festett bútort választunk, akkor a világos és pasztellszínek mellett kell döntenünk. A fényes felületek nem jellemzőek a stílusra.
A világos színek iránti vonzalom a falakkal kapcsolatban is érvényre jut. Fehér, halványzöld és halványkék kedveltek leginkább, de néha egy-egy bátrabb szín alkalmazása is lehetséges, például a rózsaszíné.
