Számítógéphasználat a munkahelyen

Becslések szerint több mint háromszázezer számítógéppel dolgozó munkavállalót érhetnek speciális egészségkárosító hatások. Amerikában rendszeresen előfordulnak a számítógép-használattal kapcsolatos perek, ahol a munkáltatóját perli az alkalmazott, mert betegsége okozójának a rosszul kialakított számítógépes munkahelyet tartja.

Magyarországon mintegy kétmillió asztali számítógép van használatban, ezek 40 százaléka vállalatoknál, 18 százaléka költségvetési intézményekben működik, a maradék pedig háztartásokban. Egy egészségügyi minisztériumi rendelet (50/1999., XI. 3.) szerint a számítógépes munkahelyek ergonómiai vizsgálatát 2001. óta el kell végezni minden olyan munkahelyen, ahol a dolgozó napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen használja a számítógépet. A jogszabály az erre vonatkozó európai uniós irányelvekhez igazodva előírja az úgynevezett képernyő előtti munkahelyek minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit. A munkáltatók tavaly év végéig kaptak felkészülési időt a jogszabálynak megfelelő munkakörülmények kialakítására, az idén az ÁNTSZ szervezetei már ellenőrizhetik, és akár bírságolhatják is a szabályszegőket.





Amikor váltogatva nézünk a képernyőre és a billentyűzetre, ha a kettőnek a szemtől való távolsága lényegesen eltér, már komoly terhelést jelent a szemlencse fókuszát, a látásélességet állító izmokra, látásromlást, erős fejfájást okozhat. A szem terhelését csak fokozhatja, ha a könyvolvasáshoz beállított olvasószemüveggel dolgozunk a számítógépnél, hiszen olvasáshoz az orvos 250-300 milliméteres távolsággal számol, a képernyő viszont általában fél méterre van a szemünktől. Gyorsíthatja a kifáradást, ha a szoba falainak, padlójának, mennyezetének, a bútoroknak, egyéb felületeknek kedvezőtlenek a fény-visszaverődési tulajdonságai.





Ha a megfelelő szögben tartjuk a karunkat, akkor ritkábban fog fájni, ha megfelelő szögben nézzük a képernyőt, elkerülhetjük a nyaki izmok görcseit és a fejfájást.
Egyenes, jól megtámasztott hát, vízszintes alsó kar: a gépíróiskolák által tanítottnál van előnyösebb testtartás, érdemes kicsit hátradőlni, mint a repülőülésben. Ehhez viszont dönteni kellene a billentyűzetet is, hogy a felső és az alsó kar továbbra is derékszöget zárjon be egymással. Az ideális számítógépes munkahelyen tehát egy olyan fotel lenne, amelyhez a háttámlára merőlegesen rögzítve van a billentyűzet A nyakcsigolyáknak az a legkényelmesebb, ha a fejünket a 30 fokkal előredöntjük.

Van azonban másféle, nehezebben kivédhető hatás is. A katódsugárcsöves megjelenítők változatos elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. Ezek a hullámok egyesek szerint a gépen dolgozóra is veszélyesek lehetnek, csakúgy, mint a képernyőtől a szemünk-kezünk, arcunk felé haladó úgynevezett porszél. A megjelenítők sugárzását azonban a gyártók egyre lejjebb szorítják. Arra sajnos ritkán figyelmeztet a gyártó, hogy bizonyos sugárzások inkább hátrafelé mérhetők, vagyis nem jó két méternél közelebb a képernyő mögé ülni.





A sugárzás okozta hatások megelőzésének mostanában körvonalazódik azonban egy radikális módja. A katódsugárcső mellé teljesítményben, képtisztaságban, a színek megjelenítésében felzárkózó folyadékkristály alkalmazása. Ennek ára rohamosan csökken, s várható, hogy néhány éven belül uralkodóvá válik a piacon.
A sugárzásmentesség mellett előnye az is, hogy lapos.
A szem és a nyaki izmok, a nyakcsigolyák terhelését egyaránt csökkenti.