Egy kis Amerika

Az Egyesült Államokból hazatelepült üzletember és ízig-vérig amerikai felesége is úgy gondolták, hogy új, magyarországi lakásukat a tengerentúlon vásárolt bútorokkal rendezik be. Amikor vendéglátóink beköltöztek az óbudai társasházban lévő, meglehetősen szokatlan alaprajzú, emeleti otthonukba, úgy gondolták, kényelmesen elférnek majd benne.  Csakhogy a családfő nem akármilyen munkát végez, és a vállalkozás vezetéséhez szüksége van arra is, hogy a partnereket, ügyfeleket, kollégákat fogadni tudja. A társasági események lebonyolításához pedig megfelelő helyszín kellett, amire a különben jól funkcionáló otthon már nem tűnt alkalmasnak. Kapóra jött hát, mikor az alsó szomszéd meghirdette eladásra az alattuk lévő lakást…

A feladat az volt, hogy a két különálló lakást belső lépcsővel összekapcsolják, és egy reprezentatív fogadóteret alakítsanak ki a földszinten, amelynek stílusát az amerikai bútorok határozzák meg. A belsőépítészeti tervezéssel és a munkálatok teljes lebonyolításával az Imágó Stúdió vezető tervezőjét, Kovács István Károlyt bízták meg. Adott volt tehát egy érdekes tér, félköríves, franciaablakokkal tördelt főfallal, ék és rombusz alakú szobákkal,  hiszen azelőtt egy család lakott benne.

 Most ezekre a falakra már nem volt szükség, így amelyiket csak lehetett, kiiktatták, és összenyitották a tereket. Egyetlen ponton – statikai szükségszerűségből – a falat csupán úgy távolíthatták el, ha egy pillérrel kiváltják, ez azonban éppen a nappali tengelyébe került. A belsőépítész az oszlopot mind a négy oldalról tükörrel borította, és egy íves lerakópulttal körbevette, így az szinte láthatatlanná vált.