A velencei tükör
Anatole France egyik történetében egy erényes és vonakodó asszonyról ír, aki az épp Velencébe utazó gyóntatójától egy szép tükröt kér ajándékba. Az atya megérkezésekor azonban egész más tükörrel áll elő: egy koponyával mondván: ön majd egyszer nagyon fog hasonlítani erre. Az asszony másnap enged kérője unszolásának. Az igaz velencei tükör azért más.
| A Rettenetes tükör Poe egyik művében, az Arthur Gordon Pymben megemlít egy dél-sarki törzset, ahol az törzsbéli ember rémületében összeesik, amikor először lát tükröt. A tükörbe pillantáshoz hallatlan lelkierő kell. |
Róla még a férfiak is hallottak: a velencei tükör a tükrök szülőanyja volt. A XVI. században ugyanis a gyártmányairól világszerte ismert s dicsért velencei, muranoi üveggyárban felfedezték az üveg tükrök készítésének és tökéletesítésének titkát: a higanyborítást, mely sokkalta ragyogóbb és élethűbb képmást mutat a beletekintőnek.
Tükrök az ókorban
Persze a tükörnek nemcsak anyja, de ükanyja is van. A tükör korai megjelenési formái a bronzművességhez kapcsolódtak. A legrégibb tükrök bronztükrök (később vas- és óntükrök) voltak, ezeket csiszolták fényesre, ám így is alig érték el a későbbi ezüsttükrök fényvisszaverődésének a 70 százalékát! A késő vaskori kelta sírokban szintén sokszor fordulnak elő nyeles bronztükrök.
A görög kultúrában jellegzetes használati tárgy: talapzata általában egy khitonba öltözött bronz nőalak, fején a tükörlappal, amelyet öntött állat- vagy szirénfigurák díszítenek. A hátlapon gyakoriak a főként fürdőző nőket vagy Aphroditét ábrázoló képek.
| A kínai tükrök Kínában a tükröknek, de főleg a bronztükröknek mágikus erőt tulajdonítottak. A tükörről szóló művek fő mondanivalója abban összegezhető, hogy a tükör mágikus tulajdonságai segítik a szerencsés tulajdonost, hogy egy-egy asszonyban felismerje a rókatündért, vagy más álarcos démont. |
A római szépségek pedig rabszolganőikkel tartaták tükreiket öltözködés közben, ám miután felfedezték, hogy az ezüst a legalkalmasabb a szépség megpillantására, az alsóbb körök is tükörvásárlókká váltak. Plinius a keresztény időszámítás első százada végén arról panaszkodott, hogy Rómában minden szolgáló ilyen tükrökkel akar bírni. A tükör tehát még inkább szárnyra kelt, és immáron a szobában is uralomra tört – egész alakos formában
Természetesen ezek a tükrök iszonyú pénzbe kerültek Seneca állítása szerint többe került egy ilyen tükör, mint a köztársaság idejében a szegénységben és nyomorban elhalt vezérek árva gyermekeinek a kiházasítása vagy jegyajándéka. Egy-egy darab árát emelte a szokásos, pompás (elefántcsontból készült, drágakővel kirakott) ráma is.
| Bagua tükrök A tükör a feng-shui és a vaszati szerint erősíti, irányítja a térben található éltető energiát. A bagua nyolcszögletű, fazettázott szegélyű tükör. Alapvetően a jang jellegű: aktív, cselekvő, megváltoztató, megmutatkozó. Hatékonyan óvja és védelmezi a területet a negatív energiáktól. |
Visszatérve az emlegetett XVI. századba, a tükör továbbra is a fény és a pompa rekvizituma. Bár Velencében megtiltották tükörkészítés titkainak nyilvánosságra hozatalát, a XVII. századra a minőségi tükörkészítést London és Párizs mesterei is megtanulták. Az árak továbbra is egetverőek, főleg a nagyalakú díszes változatok esetében. A társadalmi elit köreiben olyannyira elterjedt a tükör, hogy például a versailles-i királyi palota fényűző pompájának jelentős része is csodálatos tüköralkotásainak köszönhető.
A tükör manapság már elérhető áron is beszerezhető, igaz akad olyan is bőven, amely csak a havi kereset többszöröséért mutatja meg a titokzatos valóságot.
 |
