Szürke, szemcsés és büdös
Többször hallhattad már a hírekben, hogy Milánóban, Moszkvában a légszennyezés túllépi a megengedett koncentrációt, és akkor az úgynevezett szmogriadót kell kihirdetni.
A Budapesten naponta közlekedő háromszázötvenezer autó okozza a légszennyezés 90 százalékát, így nem csoda, hogy a fővárosban 118 százalékkal nőtt az asztmás betegek aránya.
A légszennyezettség kialakulásában mindenki hibás. Elsődlegesen természetesen átháríthatod a gyárak, az ipari üzemek működésére, a fűtésrendszerre, de amikor a tömegközlekedés helyett a saját kényelmes kis autódat választod, máris rontottál az általad is használt levegő minőségén. Pedig fontos lenne jobban figyelned, hiszen a levegő szennyezettsége súlyos következményekkel jár. Nő a légzőszervi betegségek, az asztmás megbetegedések száma, ritkul az ultraibolya sugárzástól védő ózonpajzs, pusztulnak az állatok és a növények. Tudományos
Nő a Föld átlaghőmérséklete, kedvezőtlenül változik a légkör összetétele, csökken a bioszféra oxigéntermelő képessége, a mérgező gázok miatt savas esők alakulnak ki, melyek erdőpusztulást okoznak.
A londoni (téli) szmog
A london-típusú szmog ipari és városi területeken van jelen. Fő okozója az ipar, a fűtés valamint a gépjárművek által kibocsátott kén-dioxid (SO2), por és koromszemcsék esetenként kénsavcseppek. A szmog kialakulásának feltétele a magas légnyomás, magas páratartalom és -3 – +5°C közötti hőmérséklet. Ez a maró hatású szennyeződés légúti megbetegedéseket, asztmát és akár halálos tüdőödémát is okozhat.
Először 1989-ben észleltek ilyen típusú szmogot Magyarországon, Miskolcon és Budapesten. A fővárosban télen egy hét párás, mozdulatlan időszak is elég ahhoz, hogy megduplázódjon a légszennyező anyagok koncentrációja.
London |
A fotokémiai (Los Angeles) szmog
Ez a típus forgalmas nagyvárosokra jellemző, fő okozói az ózon, a kipufogó gázokból származó nitrogénoxidok (NO, NO2), valamint szénhidrogének keveréke. A nappali UV-sugárzás hatására előbb ózon, majd a fenti vegyületekből reaktív szerves gyökök keletkezhetnek. A fotokémiai szmog erősen izgatja a nyálkahártyát, az ózon pedig károsítja a növények leveleit. Leggyakrabban 25-35 °C hőmérséklet, alacsony páratartalom és szélcsend esetén jöhet létre.
Ilyen típusú szmogot először 1985-ben észleltek Magyarországon.
Hogyan védekezz a levegőszennyezés ellen? |