Szmog elõtted, szmog utánad

Ismered jól, milyen érzés amikor nehezen kapsz levegőt, ami fullasztó és veszélyes. Ez a furcsa szürke, hangulatromboló légtest akkor keletkezik, amikor a por, a füst, a kén-dioxid és egyéb veszélyes gázok apró részecskéi párával keverednek. A “szmog” szó az angol füst és köd szavakból származik (smoke + fog). A szót 1911 körül Harold Des Voeux fizikus találta ki.

Szürke, szemcsés és büdös

Többször hallhattad már a hírekben, hogy Milánóban, Moszkvában a légszennyezés túllépi a megengedett koncentrációt, és akkor az úgynevezett szmogriadót kell kihirdetni.
A Budapesten naponta közlekedő háromszázötvenezer autó okozza a légszennyezés 90 százalékát, így nem csoda, hogy a fővárosban 118 százalékkal nőtt az asztmás betegek aránya.
A légszennyezettség kialakulásában mindenki hibás. Elsődlegesen természetesen átháríthatod a gyárak, az ipari üzemek működésére, a fűtésrendszerre, de amikor a tömegközlekedés helyett a saját kényelmes kis autódat választod, máris rontottál az általad is használt levegő minőségén. Pedig fontos lenne jobban figyelned, hiszen a levegő szennyezettsége súlyos következményekkel jár. Nő a légzőszervi betegségek, az asztmás megbetegedések száma, ritkul az ultraibolya sugárzástól védő ózonpajzs, pusztulnak az állatok és a növények. Tudományos



vizsgálatok bizonyítják, hogy a levegő szennyezettsége elősegíti az allergia kifejlődését. A helyzet az utóbbi néhány évtizedben rohamosan romlott: ma a fejlett országok városi lakosságának csaknem a felét érinti az allergia, és az arány egyre növekszik.
Nő a Föld átlaghőmérséklete, kedvezőtlenül változik a légkör összetétele, csökken a bioszféra oxigéntermelő képessége, a mérgező gázok miatt savas esők alakulnak ki, melyek erdőpusztulást okoznak.

A londoni (téli) szmog

A london-típusú szmog ipari és városi területeken van jelen. Fő okozója az ipar, a fűtés valamint a gépjárművek által kibocsátott kén-dioxid (SO2), por és koromszemcsék esetenként kénsavcseppek. A szmog kialakulásának feltétele a magas légnyomás, magas páratartalom és -3 – +5°C közötti hőmérséklet. Ez a maró hatású szennyeződés légúti megbetegedéseket, asztmát és akár halálos tüdőödémát is okozhat.
Először 1989-ben észleltek ilyen típusú szmogot Magyarországon, Miskolcon és Budapesten. A fővárosban télen egy hét párás, mozdulatlan időszak is elég ahhoz, hogy megduplázódjon a légszennyező anyagok koncentrációja.

London

A fotokémiai (Los Angeles) szmog

Ez a típus forgalmas nagyvárosokra jellemző, fő okozói az ózon, a kipufogó gázokból származó nitrogénoxidok (NO, NO2), valamint szénhidrogének keveréke. A nappali UV-sugárzás hatására előbb ózon, majd a fenti vegyületekből reaktív szerves gyökök keletkezhetnek. A fotokémiai szmog erősen izgatja a nyálkahártyát, az ózon pedig károsítja a növények leveleit. Leggyakrabban 25-35 °C hőmérséklet, alacsony páratartalom és szélcsend esetén jöhet létre.
Ilyen típusú szmogot először 1985-ben észleltek Magyarországon.

Hogyan védekezz a levegőszennyezés ellen? Az American Lung Association szerint elsősorban a következőkre kell figyelni, ha szeretnéd megóvni egészséged a levegőszennyezés okozta bántalmaktól: • ne sportolj a szabad levegőn a déli és a délutáni órákban; • ne kerékpározz a nagyvárosi utcákon; • úgy tervezd meg útirányodat, hogy elkerülhesd a zsúfolt utcákat és a csúcsforgalmi időszakot; • mindig kísérd figyelemmel a levegőszennyezésről szóló híradásokat, és a nyilvános helyeken felállított levegőszennyezés-mérő készülékeket is figyeld Szmogriadó még soha nem volt Magyarországon. Amennyiben mégis előfordulna ilyen intézkedés, légy türelmes! A közlekedés korlátozása illetve az ipari szennyezők teljesítmény csökkentése lehet a legeredményesebb eljárás.