A téli fagyos napok egyik legbiztosabb örömforrása, ha madáretetőt teszünk ki az ablakunk alá, és figyeljük az ott megforduló cinkéket, verebeket, zöldikéket. Idén viszont nagy riadalom futott át a madáretetős közösségeken, ugyanis néhányan ijesztő betegség jeleit fedezték fel a széncinegéken. A szemük, csőrük, szárnyuk környékén vagy a lábukon jelentek meg furcsa puklik, amiket először kullancsnak vélt az egyik első megfigyelő.
Terjed a cinkehimlő
„Napi 10-12 óra hosszat vagyok kinn a város szélén, itt figyeljük a madarak életét. Robbanásszerűen jelent meg ez a betegség” – mesélte a Nők Lapja Cafénak Faragó András, a salgótarjáni Vadmadár Rehabilitációs Telep vezetője.
Miután megmutatta az egyik beteg cinke fotóját egy fórumon, felgyorsultak az események. „Amikor közbeszéd tárgyává tettük, folyamatosan jöttek be az észlelések. Természetesen mindenkinek felkeltette az érdeklődését, hogy ez mit jelenthet” – mondta Márton András, aki amióta otthagyta a nyakkendős munkáját, díszmadarak tenyésztésével foglalkozik, és szabadidejében madármentőként tevékenykedik.
Végül részben neki köszönhető, hogy felállították a pontos diagnózist, mivel ő vitt el megvizsgáltatni egy a betegség miatt elhullott cinkét, amit egy másik madárbarát gyűjtött be Verőcén és szállított Budapestre. Így bizonyosodott be, hogy cinkehimlőről van szó. „Kiderült, hogy már hat évvel ezelőtt megfigyelték ezt a betegséget itthon és Angliában is. Akkor megjelent róla egy tanulmány egy angol szaklapban, és ezzel vége lett idehaza a dolognak – mondta Márton András. – Ellenben az angolok a lelkes madárfigyelő civilek segítségével kiépítettek egy megfigyelőrendszert, és azóta folyamatosan követik a betegség terjedését, ami józan észre vall.”
A madárbarátok dolgoznak rajta
Itthon egyelőre lelkes civilek végzik ezt a munkát, Faragó András készít egy folyamatosan frissülő térképet arról, hogy hol láttak még az országban beteg cinegét. Ebből úgy látszik, mostanra a madarak tizede elkaphatta a fertőzést.
A széncinegét tavaly az év madarának választotta meg a Magyar Madártani Egyesület, és bár nem veszélyeztetett faj, Faragó András attól tart, hogy jövőre megduplázódik a beteg madarak száma, és ha nem teszünk valamit ellene, pár éven belül tömegesen pusztulhatnak el. Az is felmerült, hogy a fertőzés más védett madárfajokra is átterjedhet, mondjuk a gólyákra. Az szerencsére biztos, hogy emberek és négylábúak nem kaphatják el, ezért emiatt egyetlen madáretetőt sem kell eltüntetni a kertekből és ablakokból.
Mi lesz ebből?
De kell-e akkor aggódnunk a cinegékért? „Mértékkel” – válaszolta nekünk dr. Erdélyi Károly, aki megbízott osztályvezető az Emlős és Vadbetegségek osztályán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi és Diagnosztikai Igazgatóságán. Ő az egyik legavatottabb személy ebben az ügyben, mivel tizenkét évvel ezelőtt kezdte el kutatni nálunk a madárhimlőt, amikor egy fokozottan védett fajnál, egy parlagi sasnál ismertek rá a betegségre. A most himlőben elpusztult cinegét is nála vizsgálták meg.
„Ez a vírus a világban sokfelé jelen van különböző változatokban. Természetesen van jelentősége annak, hogy most járványszerűen megjelent nálunk. Amint az oxfordi kollégáink kutatásaiból is kiderül, a vírusfertőzés közvetve és közvetlenül is csökkentheti a madarak túlélési esélyét, így a járvány körülményeivel és a hatásával is érdemes foglalkozni” – magyarázta dr. Erdélyi Károly.
Nem tudják, hogy kapják el
Elmondta, hogy korábban és napjainkban is előfordul, hogy veszélyeztetett fajok váltak még veszélyeztetettebbé a madárhimlő és más betegségek együttes hatása miatt, vagy szigeteken, elszigetelten élő madárfajok haltak ki miatta. Ami ijesztő lehet, az az, hogy nem tudják, mitől függ, mikor válik veszélyessé a betegség, és a fertőzés módjáról is csak feltevések születtek.
„Hogy pont a gólyákra átterjedhet-e a kór, azt nem lehet tudni, ezért is kell rajta tartanunk a szemünket – mondta erre felvetésre dr. Erdélyi Károly. – Hivatalosan nem figyelik, hol mennyi beteg madár bukkan fel, ezért nagyon hasznos az a nyilvántartás, amit a madáretető közösség önszorgalomból végez.”
Mit lehet tenni?
Természetesen az emberben ilyenkor felmerül, hogy a legjobb lenne megelőzni a bajt, és megállítani a betegség terjedését, de sajnos ez nem ilyen egyszerű, és nemcsak azért, mert a cinkéknek sem háziorvosuk, sem TAJ-számuk nincsen. A vadon élő állatoknak nagyon nehéz ellenszert beadni, még ha a cinegék közül sokan is esznek mesterséges etetőknél – magyarázta dr. Erdélyi Károly. Mivel azt gyanítják, hogy szúnyogok vagy más rovarok is terjeszthetik a himlőt, azokat is lehetne irtani, de természetvédelmi szempontból az is problémát okozhat.
„A természetbe beavatkozni mindig kockázatos, mert nem tudjuk, milyen lavinát indítunk el, de ez nem jelenti azt, hogy semmit nem kell csinálni” – mondta a szakember. Szerinte például arra kell odafigyelni, hogyan etetjük a madarakat. Az a fontos, hogy ne gyűljenek össze sokan egy helyen, nehogy elkaphassák egymástól.
Így etessünk!
Akár több etetőt is kitehetünk, és jobb az az önetetőfajta, ami egy üvegből adagolja az érintetlen magokat, és az, amibe nem férnek bele a nagyobb madarak. Jó megoldás a cinkegolyó is, mert arra nem piszkítanak rá a madarak. Az etetőt emellett tisztítani is kell, és nem csak a himlő miatt. Ha itatunk is, akkor ideális esetben naponta kellene cserélni a vizet, ami ebben a hidegben amúgy is elkerülhetetlen, mert reggelre úgyis befagy.
