A ház, aminek alig van rezsije

Első pillantásra műalkotásnak is beillő épület Iván László grafikus otthona. A lakóházat merész külső és harmonikus enteriőr jellemzi. Két amorf fehér tömbjét egy barna fával burkolt rész köti össze, odabent a nagy terek uralta, levegős és világos nappaliban szívesen játszik a hároméves Barni és húga, Bori. 



Télen sem mindig fűtenek



A déli tájolású, két szint belmagasságú teret napos tél esetén egyáltalán nem kell fűteni, nyáron pedig, legyen kint bármilyen meleg, a hőmérséklet nem emelkedik 25 Celsius-fok fölé.

„Nincs klíma, a nagyjából mindenhol ugyanolyan hőfokot a passzívház-kompaktgép biztosítja – mutatja Laci a készüléket. – Ez a passzívház lelke, fűt, hűt, szellőztet és melegíti a vizet. Passzív abban az értelemben, hogy automata módon működik, a szűrők cserélésén kívül semmi dolgunk vele.”



Konyhanyelven, passzívházként egy olyan házat képzeljünk el, amely extra vastag szigeteléssel van körbetekerve, dél felől nagy üvegfelületek engedik be a fényt, valamint a levegő nem mozog a nyílászáróknál, ezért a szellőztetést mesterségesen oldjuk meg, minimális hőveszteséggel.  



Panelből passzívba



Amikor 2009-ben feleségével, Krisztinával elhatározták, hogy passzívházat építenek, egyaránt meghatározó volt az idő- és értékállóság, a dizájn és az ár. Hosszú évekig élt panellakásban, így Laci tudta, mi az, amit semmiképpen nem akar… Passzívházat először külföldi fórumokon látott, megtetszett neki, utánaolvasott.

Akkoriban magyarul kevés anyag volt elérhető, de a fejében összeállt a kép. A természethez közeli, de a fővárosból is elérhető telket kerestek, Budapest környező településeit nézegették, majd eljutottak a Budapesttől 25 km-re fekvő Pátyra.


A megfelelő építész személyét Sinóros-Szabó Balázsban, az Aktív Passzív Stúdió vezetőjében találták meg, aki első nekifutásra magyar építészeti elemeket ötvöző, egyszerű, modern házat tervezett. Ám hamar kiderült, a megrendelők valami sokkal eredetibbre vágytak: „Tervezz olyat, amit máshol nem láthatunk!” – szólt az instrukció, és mivel a passzívház elvéből kifolyólag az egyszerűségre törekszik, a másodszorra készített vázlat szelídüléséből született ez a jóval letisztultabb, különleges épület.


A gyerekeknek az furcsa, hogy a többi ház más

A nyár egyik legforróbb napján járunk az Iván családnál, a benti hőmérséklet mégis kellemes. Kriszti meséli, a gyerekekre odabent még ilyenkor is adhat zoknit, pólót, nadrágot, mégsem izzadnak. A kicsik már a passzív környezetbe nőnek bele, amelynek a kényelmét leginkább akkor érzik, ha kilépnek belőle – igazán egy-egy barátoknál tett látogatáskor tűnik fel a különbség. Három év tapasztalatai után sem csalódtak, és cáfolják a tévhiteket:


„Igenis szabad szellőztetni, a rendszernek is jó, ha néha kinyitjuk az ablakot. Amíg a ház átszellőzik, a gép pihen. Viszont télen, amikor a hideg miatt nem szívesen nyitunk ablakot, a levegő ugyanilyen friss marad. Sőt nemcsak friss, hanem tiszta, a berendezés kiszűri a port. Az apró részletek pedig, amelyektől speciális a ház, a háromrétegű nyílászárók, a vastagabb falak csak annak tűnnek fel, aki tudja, mit keres.

”

Az alacsony rezsi a vonzerő


Sinóros-Szabó Balázs szerint a megrendelőket az alacsony rezsiköltség motiválja:
„Az energiaáraktól és szolgáltatóktól való függetlenség biztosíték a jövőre nézve. Ha az építésre többet ráköltenek, lesz egy nullaenergiájú épületük, ahol később csak a víz- és csatornadíjat kell fizetni. A házukba fektetik azt az összeget, amit egyébként az energiaszolgáltatóknak fizetnének.”

Itthon alig 20 épült


A passzívházak száma különösen Svájcban, Ausztriában és Skandináviában nő. Hazánkban egyelőre kevesebb mint húsz minősített passzívház épült, de pontos adatot nehéz mondani, mivel sok a minősítés nélküli passzív épület – állítja a Magyar Passzívház Szövetség. A szakértőket tömörítő nonprofit szervezet az érdeklődőket ősszel nyílt napokkal várja, ahol lehetőség nyílik számos passzívház megtekintésére. 


A minősítés hosszadalmas folyamat, sok papírmunkát és anyagi ráfordítást kíván, viszont a tervezőnek remek referencia, ezért vállalták végül Laciék. Bár a munka oroszlánrészét maguk végezték, többen „luxusháznak” nézik otthonukat. Pedig ahogy a tulajdonos fogalmaz, tudatos tervezéssel és a kivitelezők okos megválasztásával kevesebből sikerült kihozni, mint egy hasonló méretű, de hagyományos házat.
Esetükben Laci a technika minden lépésével tisztában volt, így felügyelni tudta a munkálatokat. 



A nagypapa csinálta a szekrénysort



Hangsúlyozzák, a padlóburkolaton sokat spóroltak, az enteriőrt maguk tervezték, a berendezésben a praktikusságra törekedtek. 


„A szekrénysort a nagypapa építette, az IKEA-s étkezőasztalt mi festettük át. Színvilágban a világos és légies árnyalatokat részesítettük előnyben. Nem vágytunk drága holmikra, a tárgyakat nap mint nap használjuk.”

Környezettudatos építészet Egyre többen építkeznek a fenntarthatóság jegyében, és bár a cél hasonló, a törekvések más-más irányból közelítenek. Az aktív ház energiatermelő felületekkel, általában napelemmel működik, a bioépítészet természetes anyagokat használ, míg a passzívház kimondottan az energiafelhasználás minimalizálását helyezi fókuszba. Rendkívüli, de igaz: egy passzív épület energiaigénye a nullához közelít. Kötelező kritériumok Hogy egy épület passzívház-e, a német Passivhaus Institut dönti el. A hivatalos minősítést Darmstadtban állítják ki, ahol az első passzívház épült 1990-ben. Ehhez a besoroláshoz konkrét kritériumoknak kell megfelelni a fűtési energiaigényre, a légtömörségre és a primenergia-szükségletre vonatkozóan. Egy passzívház kiválóan hőszigetelt és nagyon alacsony fogyasztású. A hővesztesége minimális, a fűtés kis teljesítményű, míg a szellőztetés hővisszanyeréssel történik. A szigorú feltételek ellenére dizájntól és anyaghasználattól lényegében független, a tervező kezét kis mértékben köti meg a technológia – a stílus és a forma személyre szabható. Lehet félig földbe süllyesztett, emeletes, meríthet a népi építészetből, de épült már passzív irodaház is. Egy Németországban végzett teszt során kiderült, a külsőről készült képek alapján még a szakértők sem tudják megmondani, hagyományos épületek között melyik a kakukktojás. Sinóros-Szabó Balázs tervező szerint olcsóbban el lehet érni a passzívház-szintet, ha az épület kedvezőbb felület-térfogat arányú, közelít a téglatest vagy gömb felé, illetve tájolása miatt déli irányból a lehető legtöbb szoláris „nyereséghez” jut. Célszerű így megoldani, hiszen ez az egész beruházási összeget csökkenti, de a szögletes dobozforma nem kritérium. PASSZÍV FOGYASZTÁS A 180 m²-es ház rezsiköltsége: Fűtés, hűtés, szellőztetés, használati meleg víz összesen: kb. 7 500 Ft/hó MI A PASSZÍVHÁZ? A passzívház három kritériuma közül az egyik a fűtésre vonatkoztatott energiafogyasztása, amelynek maximuma 15kWh/m²/év lehet, azaz egy négyzetméter fűtésére évi maximum 15 kWh energia használható fel.

A cikk teljes változata a Nők Lapja Enteriőrben jelent meg. A tartalomból: Otthon Barcelonában Hétvégi lak a Balaton-felvidéken – Schaffer Erzsébetnél jártunk Gasztrobloggerek konyhája A jövő magyar dizájnerei Ez így gömbölyű! – vendégségben egy cukrásznál Vass Virág: Viva tapétas!