“Folyamatosan hallani, hogy mit csinál a szomszéd” – ez az egyik általános szidalom a panellal szemben. Valóban átszűrődik, ha a felső szomszéd elindít egy nagymosást, vagy lehúzza a levesmaradékot a vécén, de oldalról már kevésbé jutnak át zavaró hangok, lentről pedig aligha érkezik idegen zaj. Ezért előnyös, ha a legfelső emeletre költözünk, az kevésbé zajveszélyes. Ilyen az a szemmel láthatóan szingliéletre berendezett panellakás is, amit Csap Viktor tervei szerint újítottak fel. “A panelházak födémszerkezetéből kihagyták azt a réteget, ami a kopogó hangok csillapítását is szolgálja – mondja az építész. – De ez ellen lehet védekezni az oldalfalon és a mennyezeten is egy hangszigetelő réteggel.”
Bonyodalom a falakkal
A berendezés a budai hegyekben is megállná a helyét, de most egy budapesti panelban járunk, amit alaposan átalakítottak. A válaszfalakat üvegre cserélték, így látszólag megnőtt az 50 négyzetméteres tér. Az üvegnek köszönhetően a lakásnak tulajdonképpen nincsen sötét pontja, a tizedik emeleti elhelyezkedésnek köszönhetően tűz be a nap – már akkor, ha süt. Az üvegfalú vécé viszont semmiképp sem szerény megoldás, szerencsére a lakás legtöbb pontjából nézve takarásban van, de eleinte kicsit furán éreznénk magunkat, ha ide érkeznénk vendégségbe egy házibuliba, vagy ide kellene meghívnunk a szüleinket vasárnapi ebédre. A beton szinte sosem látszik a panelekben, most viszont újra felfedezték a tervezők, és a mennyezeten itt is megmaradt a nyers, világos betonfelület.
 |
| Fotó: Barbay Csaba/FlashbackPhoto |
Panelban viszont nemcsak fúrni művészet, a falak mozgatása is macerás, egyáltalán nem mindegy, hogy a felújítandó lakás melyik emeleten van, és persze az sem, melyik falhoz nyúlna az ember. Mindig szigorú statikai vizsgálatnak kell megelőznie a bontást. Az sem biztos, hogy bármikor belevághatunk a felújításba, ha a fűtőrendszert is érintik a változások, ki kell várni a fűtési szezon végét, mivel a rendszer sorba köti az egymás felett lakókat.
Megéri?
Fontos kérdés egy panellakásnál, hogy mennyi pénzt éri meg beletenni, hiszen a paneleknek többen már a végjátékáról beszélnek, és rossz minőségű épületként jegyzik – ehhez képest Svédországban például akad olyan, amelyik 50 éve áll a lábán, és máig lakják.
Csap hallgat arról, hogy ennek a lakásnak a felújítása mennyibe került, de a fenntarthatóságra utalva azt mondja, ha jó az alapanyag, és ha korszerű beépített gépeket használnak, akkor még spórolni is lehet. “A fenntarthatóság függ attól, mennyire használják ki – állítja. – Véleményem szerint igaz a mondás, hogy olyanná válsz, amilyen a környezeted, és ebből kiindulva mindenképpen megéri pénzt tenni egy panelba. Főleg, hogy a panelházak tovább élnek majd, mint ahogyan azt most gondoljuk.”
Olcsóbb a bejutás, de nem térül meg
Panellakást venni jóval kevesebbért lehet, mint téglaépítésűt, ez a legnagyobb vonzereje. “Kerületenként változó, de budapesti viszonylatban, egy kétszobás lakást figyelembe véve, átlagosan 30-35 százalékkal olcsóbb egy panellakás a téglaházinál – mondja Köles Zoltán, az 1996 óta működő Vár-Köz Ingatlaniroda ügyvezető igazgatója és a MIOSZ, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége főtitkára, de hozzáteszi, kizártnak tartja, hogy panel esetében a teljes felújításra elköltött pénzt eladáskor visszakapja a tulajdonos. – Csupán néhány 100 ezer forint nagyságrendig lehetséges ez, bár tény, hogy a felújítás miatt más panellakásokhoz képest sokkal kelendőbb lesz az ingatlanja.”
Innentől kezdve pedig kijelenthető, hogy drága felújításra csak akkor érdemes költeni, ha hosszú távra akarunk berendezkedni. Köles véleménye egyébként egyezik Csapéval, szerinte sem kell attól félni, hogy a panelekre feladják az utolsó kenetet.
Messze még a panelkor vége
“Tudomásom szerint Magyarországon még egyetlenegy lakóház céljára épült panelházat sem kellett lebontani az elhasználódás miatt – mondja. – Nincs olyan műszaki szemlélet, ami 10 éven belüli leromlást jelezne elő. Szakértők azt mondják, hogy a beton élettartama alapvetően 200 év, tehát csak a panelcsatlakozások lehetnek kérdésesek, erre vonatkozólag pedig nincs még olyan információ, hogy statikailag teljesen tönkrementek volna, vagy a következő 10 évben tönkremennének. Szerintem legalább még egyszer annyi év vár a panellakásokra, mint amennyit eddig megéltek.”
|
Panelsztori Magyarországon 1959-ben adták át az első, kísérleti jellegű panelházat Dunaújvárosban, két évvel később viszont a panelprogram szerves részét képezte az itthoni építkezéseknek, és az országban három úgynevezett házgyár nyitotta meg a kapuit. A panellakások száma a hetvenes évek közepétől ismételten megugrott, ekkor születtek ugyanis a Ratkó-gyerekek gyerekei, így sok lakásra volt szükség. A rendszerváltás után leálltak az építkezések, csak a félkész épületeket fejezték be, új házat azóta nem adtak át. A harminc évnyi iparosmunka alatt nagyjából 780 ezer lakás épült fel. |
Ha érdekel Csap Viktor többi munkája, itt nézheted meg a képeket! Egy másik panelátalakítását például itt láthatod!
Még sokkal több hasznos tanácsot és ötletet találsz panellakásokhoz a Lakjunk jól! blog paneles gyűjtőoldalán:
– Panelkonyha-átalakítás: riasztó esetek és pozitív példák
– Panel modern és elegáns változatban– Panellakás A-tól Z-ig
