A madárvilágnak nagy erőpróbát jelent alkalmazkodni a klímaváltozás okozta szokatlan helyzetekhez – mondta el Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületének ornitológusa: “A madarak világára egyébként sem a fogcsikorgató hideg, a hóval borított rétek, befagyott élővizek jelentik a valódi veszélyt, hanem az ideihez hasonló, egyre gyakoribb lagymatag telek. A kiszámíthatatlan tavaszok evolúciós léptékben is zavart okozhatnak.”
Az enyhe idő nyomán ugyanis a madarak kényelmesebb körülmények között, kisebb erőfeszítés árán juthatnak táplálékhoz, ami által a kevésbé életképes egyedek is átvészelhetik a kritikus időszakot. “Csökken a természetes szelekció hatása, a gyengébb génállományú – például betegségekre hajlamos – egyedek megmaradása pedig hosszú távon káros lehet az adott fajra nézve” – emelte ki az ornitológus.
Döntöttek, és jól jártak
Szerinte az idei télen is itthon maradt, többtucatnyi fehér gólya látványos példája annak a folyamatnak, ahogyan a madarak a klímaváltozáshoz alkalmazkodnak. Egy hónapja mi is beszámoltunk az Ászáron maradt négy gólyáról, akiket az iskola takarítónője és a helyi horgászok etetnek, és úgy összemelegedtek, hogy már várják a nő közeledését.
Ezek a madarak mérlegelték, mekkora veszéllyel jár a hosszú repülés és mekkora kockázattal a helyben maradás, és egy evolúciós lépést téve “felülbírálták” a több ezer éve beléjük kódolt vonulási parancsot – vélekedik a szakember, aki szerint az állatok végül “jól döntöttek”, mert a természetbarát emberek által nyújtott ennivaló a mezei pockokkal és egerekkel már elegendő táplálékot kínál a tavasz beköszöntéig.
Az ornitológus szerint tendenciáról van szó, hiszen valószínűleg ezek a madarak költözés helyett ősszel is a maradást választják, és példájukat egyre több társuk követheti. Pláne, hogy Egyiptomban akár börtönbe is kerülhetnek. Szerinte a folyamatban érintettek lehetnek más költöző madárfajok is, például a barátposzáta, a házi rozsdafarkú vagy az örvös galamb. Az idei télen száznál is több madárfaj telel nálunk, közöttük több tízezer daru, szerecsensirály és vadlibafajok – mutatott rá.
Márciusig etessünk
Örvendetes, hogy bár néhány éve még a kihalástól féltettük, mára azonban a parlagi sasok száma egyre növekedik, már több mint 150 pár fészkel a Duna–Tisza köze, a Jászság, Heves megye tájain. A szakember szerint ez az önkéntes madárvédők munkájának is köszönhető. Más fajok, mint például a szarka, a feketerigó, a mátyásmadár, “az idők szavának” engedve mind inkább városi életre rendezkednek be, mert itt télen is találnak táplálékot maguknak.
A klímaváltozás mellett a mezőgazdaság térhódítása is fenyegeti a madárvilágot. A madárvilág gyors megfogyatkozásának szemléletes példái a repülő rovarokkal táplálkozó fecskék, amelyeknek száma alig egy évtized alatt a felére csökkent. “Egyre fontosabb, hogy segítsük a madarak megmaradását. Ennek szabálya, hogy ott, ahol ősszel elkezdtük az etetést, március közepéig-végéig folyamatosan töltsük fel az etetőket magvakkal” – figyelmeztetett a szakember.
