Milyen hosszú volt az út, és mennyi ember működött közre, mire a virág általad megvásárolhatóvá vált? Mennyi virág végzi a kukában, mert nem tudták eladni addig, amíg friss volt? Gyanítom, a virágüzletben nem épp ezek a gondolatok forognak a fejedben. Pedig nem árt végiggondolni a virágok rögös útját a termelőtől a vásárlóig. Talán a háttér ismeretében te is átértékeled a helyzetet, és nem is tartod olyan őrülten drágának a virágokat.
Míg kb. 100 évvel ezelőtt is nagy luxusnak számított a virág. Budapesten is csak alig pár virágüzlet volt, a virágkötészet nagyrészt a főúri fogadások virágdíszeinek elkészítését jelentette. A virágokat közvetlenül a kertészetek értékesítették a telepeiken vagy a piacokon. Egzotikus növényeket nemigen lehetett vásárolni. Be kellett érni a hazai termesztésekkel, és azok is csak a főszezonban voltak elérhetőek.
Azóta rengeteget változott a világ. A virágkereskedelem változásának köszönhetően ma már szinte bármilyen távoli országból származó virág az év bármely szakában beszerezhető. Bár a virág romlandó áru – pár nap alatt elveszti frissességét, és eladhatatlanná válik –, elsődlegesen a kereskedelme mégis tőzsdén és nagykereskedéseken keresztül zajlik. A nem hazai termesztésű virágok jelentős része az Aalsmeeri Virágtőzsde bonyolult rendszerének közvetítésével jut el hozzánk.
A hazai virágkereskedelem legfontosabb helyszíne az 1993-ban megnyílt Flora Hungária Nagybani Virágpiac Szigetszentmiklóson. Ide érkeznek a holland kamionok, és is itt cserél gazdát a hazai termesztésű virágok jelentős része is. A 17 hektáron kialakított létesítmény Kelet-Közép-Európa legnagyobb nagybani virágcsarnoka. A vágott virág és vágott zöld kínálat mellett, cserepes dísznövények, virágkötészeti kellékek, műtrágya, kertészeti eszközök, öntöző berendezések is megtalálhatók a palettán. A 600 fedett és 180 szabadtéri elárusítóhelyen szinte minden elérhető, amit aztán egy virágüzletben bárki megvásárolhat.
Tudj meg még többet a Balkonada blogon!
