A kérdést egy kedves olvasó, egyben barátnőm tette fel. A szoba tulajdonosai a hároméves kislány és nyolc és fél éves bátyja. Hogyan találkozhatnak színek és minták ebben az esetben?
Kezdjük a színekkel. Első szabály, hogy a gázosan lányszíneket kerüljük: rózsaszín, pink, lila legyen tiltólistán. Tudom, ma már nincsenek szabályok, de mindig nézzünk bele a kisfiunk gardróbjába: ha nincs ilyen színű pólója, akkor nagyban sem fogja kedvelni. Ha van, akkor is inkább kérdezzünk rá! Akkor mi marad? Sárga, narancssárga, piros, bordó. A fiús színek kevésbé kényesek: szürke, kék, zöld jó lehet.
Főszabályként ne feledkezzünk el néhány fontos részletről:
- Árnyalatok: a piros-almazöld kedves, ám gyerekes, a nagyon erős piros, nagyon erős zöld zavaró. Tehát az kevés, ha színt választunk, mert árnyalatot is kell!
- Gyerekszobánál SOHA ne akarjunk egy tökéletes színpalettát felépíteni, mert az nem bemutatóterem. A szoba lakói nem a színpalettánk szerint fognak játékot, könyvet, képeket választani!
- Nemcsak a választott színekkel rendezzük majd be a szobát, hanem azokat kiegészíti még a fehér, a fabútorok színe, a fekete itt-ott stb. Tehetünk mellé bátran további színeket is a kiegészítőkben, hiszen minden bekerülő tárgy nagyon színes lesz!
- Bátran rendezzetek be fiús és lányos sarkokat, ahol a minták, a dekoráció már a kislányhoz, nagyfiúhoz illenek.
- Semmiképpen nem szükséges szimmetrikus, “iker”-szobát kialakítani!
És akkor lássunk néhány nyerő párost. Csak a színeket, a színek elhelyezését figyeljük!