Október–novemberben észrevehetően rövidülnek a nappalok és csökken a napsütéses órák száma. A nyarat jó esetben a kertben, szabad levegőn töltő orchideák ilyenkor már fedett helyre kerülnek, legtöbbször egy fűtött szobába, ez azonban az orchideák számára csak akkor elfogadható, ha valamennyire megpróbáljuk utánozni az eredeti élőhelyük természeti körülményeit.
A víz adagolása
- Az egyik legfontosabb feltétel a levegő megfelelő páratartalmának biztosítása ultrahangos párásító berendezéssel vagy a levelek gyakori spriccelésével.
- Jó ötlet az orchideák cserepe alá agyaggranulátummal töltött tálcát helyezni, és ebbe vizet önteni. A víz csak annyi legyen, ami az agyaggolyókat éppen ellepi. Erre helyezzük az orchideáinkat úgy, hogy a cserép alja ne érjen a vízbe.
- Mivel a fény egyre kevesebb, így a növények élettevékenysége is lelassul. Ilyenkor az öntözővizet is óvatosabban kell adagolni, és sokkal ritkábban kell öntözni, mint nyáron. Phalaenopsisok esetében elég hetente, 10 naponta.
Ilyenkor lehet átültetni
Ha a nyár folyamán nagyon megerősödött az orchideánk, és szemmel láthatóan kinőtte a cserepét, ilyenkor lehet átültetni 2 cm-rel nagyobb cserépbe, ami lehetővé teszi a gyökerek fejlődését a következő év során.
A tápoldatozás
Ősszel és télen a tápozást is a minimumra kell csökkenteni, elég havonta egyszer híg tápoldattal megöntözni a növényeket.
Hogyan segítsük az őszi virágzást?
Az orchideák közül nagyon sok faj ilyenkor hozza a virágszárakat, fejleszti a bimbókat, és kezd virágozni. A nyári megfelelő tartáson és gondozáson kívül ilyenkor szüksége van a növényeknek az éjszakai lehűlésre, ami a virágzás beindulását segíti elő. A Phalaenopsisokat érdemes hűvös szobában elhelyezni két-három hétre, ahol az éjszakai hőmérséklet 14 ⁰C körüli azért, hogy megkapják a virágzáshoz szükséges hideghatást. Amikor a virágszárak már megjelentek és fejlődésnek indultak, vissza lehet helyezni őket az eredeti helyükre, például egy világos ablak melletti virágállványra.
A legtöbb Phalaenopsis ilyenkor kezdi hozni a virágszárakat, amelyeken – a fény mennyiségétől függően – december–januárban bomlanak ki a virágok, épp akkor, amikor odakint hideg és szürke minden, és a legnagyobb szükségünk van a virágzó növények látványára.