Az idén azonban egyik ágán piros bogyók jelentek meg, ami a nőivarú fák jellegzetessége. A skóciai fortingalli tiszafát háromezer és ötezer év közötti korúnak becsülik, amivel valószínűleg Európa legidősebb ismert tiszafája. A tiszafák pontos korát igen nehéz megállapítani. A fa igen kis része olyan idős, mint az egész példány, az ágak pedig idővel üregesednek, ami lehetetlenné teszi az évgyűrűkön alapuló kormeghatározást. A tiszafa egyben a leghosszabb életű európai növényfaj.
A tiszafán megjelent bogyók azonban nem mennek ritkaság számba, nem példátlan a tiszafáknál, hogy ivart váltanak. A nemváltás általában a korona egy részén történik meg, és nem az egész fa esik át rajta. A fa váratlan termését begyűjtötték, és a tiszafák genetikai sokféleségét megőrző programban használják fel.
A folytatásért kattints a Balkonada caféblogra!
