Régen a vályog népszerűsége megkérdőjelezhetetlen volt – az olcsósága miatt. Mára sokkal vegyesebb a megítélése, mert a víztűrő képessége nem a legjobb, az építkezéskor hosszú kiszáradási idővel kell számolni, majd pedig zsugorodási repedések jelentkezhetnek, és nehezen szabványosítható. Mindezek ellenére sok jó tulajdonsága van, így például az, hogy képes gyorsan reagálni a páratartalom változására, környezetbarát, többször is felhasználható, és kiváló hőszigetelő.
Tégla vagy vályog?
A vályogházak átlagára 127 ezer forint négyzetméterenként, 40 százalékkal alacsonyabb a téglából épült házak áránál. Így például egy újszerű téglaingatlant 304 ezer forint/négyzetméterért vásárolhatunk meg, addig ugyanez vályogból 169 ezer forint/négyzetméter. A vályogházkínálat nagy része a keleti és a középső országrészekre koncentrálódik, leginkább a kisebb falvakban, tanyákon találkozhatunk ilyen épületekkel, jóllehet a nagyvárosok peremén is előfordulnak. “Újabban a fővárosi agglomerációban és a Balaton és a Velencei-tó környékén is növekszik a népszerűsége, főleg a téglához képest alacsonyabb ára és hőtartó tulajdonságai miatt” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. És itt a legdrágábbak a vályogépületek.
Nem álom: 5 millióért is vehetsz házat
Egy 90 négyzetméteres 2-3 szobás vályog családi ház Budapesten átlagosan 31 millió forint, ezzel ellentétben Vas és Nógrád megyében már 5 millió forintért hozzá lehet jutni egy hasonló adottságokkal bíró házhoz. A viszonylag drága vályogházak többsége – a fővárosi és a balatoni körzeten kívül – Szolnokon, Kecskemét környékén és Debrecen közelében található.
Ilyenek a vályogtéglák
Így őrizd meg a vályogházad a legjobb formában!
A vályogházak általában alapozás nélküli épültek, ezért a talaj felől felvett nedvesség a fő ellenségük. Ez ellen úgy védekeznek, hogy az épület alá úgynevezett XPS táblákat csúsztatnak be, amik tökéletesen víztaszítóak. A vályogházaknál többnyire fagerendás födémet használtak, amelyre agyagtapasztásos deszkaborítás került. Ez a födémfajta jobb hőszigetelő, mint a monolit vasbeton födém, de ezen is lehet javítani, egy párafékező réteget kell leteríteni, és arra 15-20 cm vastagságban lehetőleg eltolt illesztésekkel 2 rétegben üveggyapot tekercseket vagy táblákat kell elhelyezni.
A vályogházak hőszigetelésére jellemzően kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelést ajánlanak, azok páraáteresztő képessége miatt, így nem rontja el a vályogfalszerkezet páraszabályzó képességét. “A vályogfal sokkal több nedvességet tud felvenni, majd visszaadni a környezetnek, mint bármely más falszerkezet, ezáltal gondoskodik a szobák optimális relatív páratartalmáról, és ezt a képességet a szálas hőszigeteléssel megőrzi” – hívja fel a figyelmet Brassnyó László, a Knauf Insulation alkalmazástechnikusa.
A szakértő hozzáfűzte: ha kőzetgyapot, akkor rendszerint kontakt (ragasztott és dűbelezett) rendszer készül, ha átszellőztetett homlokzat, akkor a házra egy külső keret készül, amit kasírozott üveggyapottal töltenek ki úgy, hogy mögötte légrést is kialakítanak a kellő levegőmozgás érdekében, majd a szigetelőanyagra kerül egy párazáró réteg, fölé pedig egy burkolat, erre pl. a fagyapot az ideális választás. Mindkét rendszer lényege, hogy ne legyen olyan komponense, ami a páraáteresztő képességét megszüntetné (pl. akriltartalmú vakolat, nem páraáteresztő ragasztó). A szakértő szerint a polisztirol hőszigetelő anyagok nem páraáteresztők, ezért nem ajánlott velük vályogházat szigetelni.
