Ha pedig az a fő cél, hogy jól érezzük magunkat a saját otthonunkban, máris nem érdekes, hogy milyen trendek vannak épp most. Mert ha nem kényelmes számodra az, hogy letisztult a környezet, fehér minden bútor, és nincs egy szál könyv sem a polcokon – sőt polcok sincsenek –, akkor nem kell erőltetni a minimál stílust.
Ha téged nem tölt el boldogsággal a fekete-fehér minta, és leginkább a narancssárgát szereted zölddel, akkor ne érdekeljen, hogy most épp a mályva vagy a türkiz a menő szín, fesd a falakat olyanra, amire ha ránézel, az otthon érzése árad szét benned.
Túl sokszor olvasom ilyen-olyan lakberendezős csoportokban, hogy valaki megmutatja nagy lelkesen a saját lakását, hogy szerinte milyen jó lett a dekoráció, aztán mások lehúzzák, leszólják, megköpködik, és még rá is taposnak, hogy az úgy nem jó. Ki mondja meg, mi a jó dekoráció? Majd mások kitalálják a mi ízlésünket? Egy frászt! A falak dekorálása ugyanaz, mint a ruhatárunk kiválasztása, senkinek semmi köze hozzá, hogy az egyik haspólót szeret hordani cicanadrággal, a másik pedig földig érő ruhát nagy kalapokkal. A lakásban a falakon a dekoráció épp úgy kifejezi a stílusunkat, életérzésünket, egyéniségünket, mint a testünkön a ruha, úgyhogy ne kívülről keresd, milyen dekort használj, hanem inkább nézz magadba, hogy mi az, ami a szívedhez közel áll. És bátran gondolkodj a megszokott designokon kívül, használd a tárgyakat nem rendeltetésüknek megfelelően, ha neked úgy tetszik.
A mi lakásunkban a falakra például gitárokat akasztottunk, némelyikben még művirág is van, amitől biztos a keményvonalas stílusrendőrség a szívéhez kapna, de nem izgat, nekem jelentésük van. Apám basszusgitárjának nem tudtam volna megfelelőbb helyet találni – most támasszam le egy sarokban? –, hogy kifejezzem tiszteletemet és szeretetemet felé. Mellé pedig felkerült a falra a saját gyerekkori gitárom, majd a lányom gitárja is, mert ez a mi családi örökségünk, apám öröksége, ami bennünk él tovább. Nem régi családfotókkal – nem is szeretem a családfotókat a falon, úgy érzem, megfigyelnek –, hanem így tisztelgek a családi értékeink előtt.
De nemcsak érzelmi töltetű különleges dekorációnk van, hanem alakult muszájból is érdekesen a falunk.
Volt egy hatalmas – de tényleg, 2 méter magas – piros felirat a falon, szép idézet volt, szerettem pár évig, de aztán idejét múlta számomra, ezért szerettem volna eltüntetni. Mivel nem vagyok annyira elszánt, hogy csak úgy fogjam magam, és átfessek egy négyméteres falat, inkább szeretem a gyors és fájdalommentes megoldásokat, ezért döntöttem egy másoknak talán furcsa megoldás mellett. Vettem egy szép, mintás rolót, amit a gyártók nyilván ablakra szántak, és felszereltem a felirat elé a falra. Alatta sárgás öntapadós tapétával letapétáztam a feliratot, így úgy néz ki, mintha a rolón átderengene a napfény ott, ahol nincs is ablak. A nappalim kedvenc díszévé vált azóta ez a roló, a madaras, virágos minta pedig hozta magával, hogy megismételjem a függönyön, így teljesen jó összhangban van a kettő. Mintha direkt lenne, pedig csak tűzoltásnak indult a projekt.
A másik kedvenc faldekorációm itthon a fogasként vásárolt rénszarvas a tévé felett, amely azért került oda, mert sajnáltam, hogy eltakarják a ruhák a rénszarvas formát. Megpróbáltam rendeltetésszerűen használni, de egyrészt nem volt túl praktikus, mert a fogasként funkcionáló agancs nem tartotta meg rendesen a ruhákat, másrészt pedig túl nagy felületet foglalt el a gyerekszobában a falon. Így került a nappali egy fő helyére, hogy ott aztán dísz legyen belőle. Mostanában gondolkodom rajta, hogy lefestem feketére, mert a piros korszaknak már vége, de még nem szántam rá magam. Egyelőre pirosan is szeretem.
Gondolkodj a funkciókon túl!
Nem azt akarom mondani, hogy mindenki kövesse a példámat és tegyen gitárokat a falra, meg rolókkal díszítsen, csak arra szeretnék rámutatni, hogy pompásan lehet funkciójuktól eltérően is használni a tárgyakat, és egyedi dekorációnak feltenni őket a falra. A régi, megunt létra, a bontásból megmaradt ablak, ajtó, zsalu, régi bicikli vagy akár a nagyiktól megörökölt szőnyegporoló is lehet értékes és különleges dekoráció az otthonodban.
Mindegy, ki mit gondol róla, az számít csak, hogy neked mi tetszik. Ha széket akarsz feltenni a falra, akkor tedd, ha úgy érzed, attól lenne otthonos a lakás, ha mindenhova textilmadarakat lógatsz, akkor ne habozz megtenni! A dekoráció meghatározhatja az egész otthon hangulatát, nem szabad szabályokban gondolkodni, csak abban, hogy te laksz abban a lakásban, és neked kell jól érezned magad benne. Ilyen lakásokról hoztam egy csokornyi képet, hogy lásd, mennyire szabadon lehet felhasználni a rendelkezésedre álló tárgyakat, csak a képzeleted szabhat határt.
