Mindig Budapest egyik legnyüzsgőbb részén, a VII. kerületben szeretett volna lakni Bori és András, akik első közös kislakásuk után egy tágasabb, mégis meghitt otthonra vágytak. A Dohány utcai lakás előkelő nagypolgári hangulata azonnal megfogta őket, ráadásul az elhelyezkedéssel régi álmuk is teljesült.
Fotó: otthon.com
„Budapestben azt szeretem a legjobban, hogy minden kerületnek egyedi karaktere van. Erzsébetváros utcáin járva szinte érezni azokat a történelmi eseményeket, amelyeknek ezek az épületek néma tanúi voltak” – vallja Bori.
Amikor megvásárolták új otthonukat, a lakás egykori fénye már megkopott, csak az impozáns bejárati ajtó és a nagyvonalú belmagasság emlékeztetett a régi időkre. Boriéknak ezért nem sajgott a szívük, amikor úgy döntöttek, hogy teljesen átszabják a helyiségeket.
Fotó: otthon.com
Az eredeti beosztás szerinti, túlságosan pici hálószobában nem fért volna el a franciaágy, így a még mindig tágas nappaliból csíptek le hozzá nyolcvan centiméter szélességben egy kis extra területet. „A szüleink elég gyakran jönnek hozzánk látogatóba, így szerettünk volna egy kényelmes vendégszobát is” – mondja András. Ezt a plusz hálót a régi konyhából alakították ki, a főzőfunkciót pedig a korábbi rossz adottságú hall helyén rendezték be.
Fotó: otthon.com
Bár a nappali és étkező közös tere tágas és világos, a konyhába és az előtérbe kevés fény jut, így pasztell tónusokban gondolkoztak. „Adta volna magát a sok fehér felület, de nagyon szeretjük a színeket, így inkább finom árnyalatokkal próbáltuk megidézni a lakás egykori pompáját.”
(A teljes cikk az Otthon magazinban olvasható. Forrás: otthon.com)
