Nem magával a locsolással van bajom, még jó, hát az is a kertészkedés része. Inkább azzal, hogy ebben az irtózatos melegben hány kört kell mennem, mire mindenki elegendő vizet kap a túléléshez. És lehetőleg kétszer egy nap, mert azonnal elszomorodnak a leveleik, ha egy kis száradás történik. Úgyhogy kitaláltam egy szuper megoldást, ami iszonyú menő és praktikus is. Elmentem a közeli kis kertészboltba, ahol amúgy mindig mindenre van megoldás, és csináltam egy saját slagot ide a folyosókertembe.
A tervezés első fázisa, hogy megvizsgáljuk a lakást. A cél: felkutatni a legközelebbi vizes helyiséget – mondjuk, felőlem lehet távolabbi is, csak akkor vegyél majd egy tömlőkocsit is. (Viccelek.)
De térjünk a lényegre, az ilyen lakáskertészeknek, mint én, mutatom mi kell hozzá.
Először is alaposan szemügyre vesszük a csapot, amire tennénk. Ez nagyon fontos, mert borzasztó bosszantó lenne utólag rájönni, hogy nem jó. Tehát általában kétféle csap van, amelyik kívül menetes, meg amelyik belül. Ha kívül van a menetes rész, akkor semmi dolgunk vele. Ha viszont belül, akkor ki kell csavarnunk a szűrőt, és egy átalakítót kell a helyére tennünk. Ez annyit változtat, hogy így kívül is lesz menet. Az egésznek ez a legköltségesebb része, úgyhogy amíg kimész megnézni, reménykedj, hogy külső menetes.
Ha ezzel megvagyunk, szükségünk lesz egy csapcsatlakozóra. Ez méretét tekintve állítólag több mint valószínű, hogy ¾-es. Simán rá kell csavarni a csapra (vagy az átalakítóra). Ez egy úgynevezett gyorscsatlakozó egyik fele. Erre fogjuk majd rápattintani a locsolócsövet a gyorscsatlakozó másik felével.
A gyorscsatlakozó másik részét a cső végére kell tenni. Nekem az egyik, ami a csapra megy, az lezárja magát, ha lehúzom a csatlakozóról. Ez azért jó, mert nyilván nem maradhat a konyha közepén, szóval minden locsolás után feltekerem és kiakasztom. Ha lezárható a vége, akkor nem kell a víz kiengedésével babrálnom, benne marad, és legközelebb kilocsolom.
A másik végére pedig teszünk egy sima csatlakozót és egy szórófejet. Nekem a legegyszerűbb tekerős van, amit szintén el lehet zárni. Sőt állítható, szuperül lehet vele permetezni is a vizet, hogy a levelek is kapjanak. Ebből annyiféle van, hogy el se hinnéd. Kicsi tekerős, nagy tekerős, pisztolyos, kis fejű, nagy fejű, még nagyobb fejű. Bármilyen.
És végül a cső. Slag nem csak az a megszokott zöld lehet, bár az se rossz, csak nem annyira passzol a lakáshoz. Ide valami csinosabb kell. Én kiszúrtam az átlátszó csöveket. Azok közül is azonnal a legvékonyabbat, mert kis helyet foglal, könnyű és hasonló kedves gondolatok, csak éppen nekünk nem jó….A locsolócső mindenképpen ½-es vagy ¾-es, aminek nagyon egyszerű oka van, arra tud rámenni a csatlakozó, ami nélkül nem sokra megyünk.
Ennyi lenne. Az egész szerkezet nagyjából öt perc alatt összeállítható. A cső két végére rányomjuk a csatlakozóvéget, rácsavarjuk, jól meghúzzuk, a végére rányomjuk az öntözőfejet, a másik végét pedig a csapra. Kinyitod a csapot, nem kell nagyon, de ezt ki kell kísérletezni, neked hogy a legjobb, és már mehetsz is locsolni. Egyébként, ha nem bízol magadban, akkor a boltban is szívesen összerakják neked.
Most pedig lássuk a bevásárló listát árakkal. Ezt én most a hozzám közeli bolt árai alapján írtam össze, de nagyjából ezek az átlagárak.
- csapátalakító 2200 Ft
- ¾-es csapcsatlakozó 290 Ft-tól, egy ismertebb márka kb. 850 Ft
- tömlő (1/2 vagy ¾) 140-290 Ft-tól/méter
- gyorscsatlakozóvég, lezárós 1290 Ft
- gyorscsatlakozóvég, sima 420 Ft
- öntözőfej 1050 forinttól