Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Otthon

A panelbirodalom, ahol majdnem megépült a szocializmus: képek Újpalotáról

Az újpalotai, lakásokkal megpakolt volt víztorony bizarr templomként magasodik a tízemeletes panelrengeteg fölé. A terv tökéletes volt, az építés rémálom, a metró és a kultúra elkerülte, ma pedig éppen hogy élhető. Az újpalotai lakótelep furcsa történetének jártunk utána.

Imádom a lakótelepeket. Fogalmam sincs, miért. Minél nagyobb, minél szürkébb, annál jobb. Az ott lakók nyilván nem osztják ezt, de engem teljesen hidegen hagynak a (kívül) felújított panelházak: én az eredeti, a szocializmus és a jellegzetes magyar kapitalizmus összes mocskát szó szerint magukon viselő igazi, seszínű egyenépületeket szeretem. Azokat viszont nagyon. Talán mert ötéves koromig laktam csak lakótelepen, és éppen akkor, amikor elkezdtem volna felfedezni a házakat és lakóikat, költöztünk kertvárosba, ahol aztán ehhez képest nem sok felfedeznivaló volt, az ebből fakadó hiányérzet pedig egész életemben elkísért.

A lakótelep tehát: izgalom, kaland, szabadság.

Újpalota, 1976 (Fotó: Fortepan / Urbán Tamás)

Nem híreszteltem ezt, sőt ártalmatlan, de azért kellemetlen perverzióként gondoltam rá, és megtartottam magamnak. Életemben egyetlen hozzám hasonló lakótelep-fetisisztával találkoztam, szerencsére vele bőven volt időm és alkalmam megosztani a mániámat, így egy pár éve már nem szégyellem, mára pedig eljutottam addig, hogy nemcsak szűk társaságban, hanem az ország legnagyobb online magazinjában is le merem írni, hogy

imádom a lakótelepeket.

Tudom, nem sokakat érdekel, de ez nekem fontos lépés. Úgyhogy térjünk is rá az ország legszocialistább, de korántsem a legtipikusabb lakótelepére, az újpalotai panelrengetegre.

Fotó: Neményi Márton

Újpalota a 19. században mezőgazdasági terület volt, a századforduló idején azonban már érezhető volt: hamarosan akkorára nő a város, hogy innen építik majd. Ekkor költözött ide a Resinol Illóolajgyár, de 1930-ra fel is számolta itteni épületeit. Az igazi ipari robbanásra szokás szerint az ötvenes évekig várni kellett, ekkor viszont egymást érték az építési területek: Ferroglobus, Villamosipari Kutató Intézet, Mezőgazdasági Gépalkatrész Ellátó Vállalat, Erőmű Javító és Karbantartó Vállalt. A hatvanas évekre világos lett: több ezer munkásnak kell itt élnie, hogy ellássák az üzemeket. Ekkor tervezték meg a szocializmus egyik legnagyobb lakóépület-beruházását: az újpalotai lakótelepet.

A lakótelep területe 1960-ban. Fotó: Fortepan

Annak idején úgy tűnt, ez lesz az ország legjobb és legmodernebb lakótelepe. Ha megvalósítják a fiatal építészcsapat elképzeléseit, és utána sem hanyagolják el, talán így is lett volna. Tenke Tibor lelkes és ambiciózus tervező volt, aki, amikor nekiült az alaprajznak, már tudta, elődei mit rontottak el az addig átadott lakótelepeknél. Az addigi merev és monoton elosztást, a hatalmas területre „odaszórt” panelházak koncepcióját elvetve kész minivárost álmodott főutakkal, főtérrel és az utak menték sorakozó különböző típusú házakkal, amelyek nem falanszterré és labirintussá, hanem élhető lakóövezetté állnak össze. Választék volt: a dunakeszi házgyár kilencféle épületet ajánlott.

1973. Kész a főtér. Fotó: Fortepan

Tenke társa, Mester Árpád így látta:

Az lenne kívánatos, hogy az utak mentén végig városias hangulatot teremtő elemek – színes kirakatok, hangulatos teraszok, eszpresszók, éttermek – helyezkednének el, hogy a járdák megvilágítását ne »kandeláberek« adják, hanem a kirakatok fényei, reklámok, a feliratok, és – ami ugyancsak lényeges –, hogy ezekben az üzletekben belvárosi szintű áruk csalogassák a járókelőket.

Ámor Eszpresszó, 1973. Fotó: Fortepan

Az elképzelés az volt, hogy a majdani lakók leélhessék akár a teljes életüket is úgy, hogy egyszer se kelljen bemenniük a városba, hiszen a lakótelepen lesz annyi szolgáltatás, amely minden igényüket kielégíti. Nem akartak azonban alvóvárost sem, ezért úgy tervezték, hogy tömegközlekedéssel mégiscsak csatlakozik majd a kerület Budapest vérkeringéséhez. A terv Páskomliget munkacímen futott – tisztelegve a mezőgazdasági múlt előtt –, Újpalota pedig a középkorban itt állt Palota településre utal. Tenkéék szeme előtt ugyanis a középkori városszerkezet lebegett.

Forrás: Google Maps

Hatalmas lehetőség volt ez az építészeknek és a várostervezőknek: egy érintetlen, füves területet építhettek be a nulláról, utakkal, terekkel és persze épületekkel. Egyedül a pestújhelyi temetőt kellett felszámolni. Fél év alatt elrendezték a terepet, 1969 márciusában letették az alapkövet, két évvel később pedig be is költöztek az első lakók. 15 400 lakást adtak át, 60 ezer lakóval számoltak, kitalálták, mennyi óvodai, iskolai hely, orvosi rendelő és bolt kell. Művházat, szórakozóhelyeket is terveztek, ám ezek nem épültek meg – hatalmas hanyagság volt. Ironikus, hogy Tenke Tibor is igényelt magának lakást a saját maga tervezte telepen, de nem kapott. Mindenesetre 1971. április 29-én megszületett az első újpalotai baba.

Új életet kezdőknek, új családoknak tökéletes

– mondja egy lakó ebben az egyszerre elképesztően menő és kissé nyomasztó kisfilmben, amely a frissen átadott Újpalota életéről szól. Külön felhívnánk a figyelmet az operatőri megoldásokra és persze magára a tartalomra. (Negyven évvel a GoPro-kütyük előtt rászigszalagoztak egy kamerát egy gördeszkára! Tisza cipő! Lenyűgöző belsőépítészeti megoldások!) A legszomorúbb rész talán Gál Józsefék története, akik úgy költöztek be ide, hogy tudták: ők lesznek a százezredik Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat-lakás tulajdonosai, és cserébe azért, hogy évekkel korábban kapnak ingatlant, mint amúgy kapnának, rájuk eresztik a médiát. Így is lett, Gálék, akik akkor már 16 éve vártak egy lakásra, boldogan nyilatkoztak a közmédiának, a híradós debütálás után azonban szájára vette őket Újpalota pletykás népe, aranyplakettről, aranykulcsról, 50 ezer forint készpénzről és ingyenbútorokról fantáziáltak, amiből persze semmi sem volt igaz.

Fotó: Neményi Márton

A tervezők mindig tudták, hogy előbb-utóbb meg kell oldaniuk a 15 ezer lakásos lakótelep vízellátását. Tenke Tibor ötlete az volt, hogy ne külön víztorony épüljön, hanem egy eleve hatalmas, 15 szintesnél is nagyobb lakóház tetejét toldják meg víztárolóval. Ez persze nem akármilyen mérnöki bűvészkedést igényelt. A tervezett magasházat a főleg mezőgazdasági és ipari épületeknél bevált csúszózsaluzattal húzták fel: 18 lakószint és két emeletnyi víz. Az egész úgy magaslik ki a lakótelep házai közül, mint egy bizarr, brutalista templom – ami stílszerű, tekintve Tenke középkormániáját.

Fotó: Neményi Márton

A kivitelezés finoman fogalmazva kalandos volt – kevésbé finoman fogalmazva meg rémálom. Az építészek már a lakótelep első évében húzták volna fel a házat, ám egy szilárdsági vizsgálat nem lett megfelelő, 80 méterrel odébb kellett „tolni” a házat úgy, hogy a közművek már félig felkészültek az eredeti helyszínre. Az első, 1970-es alapozás nem sikerült, két évet csúszott a projekt, a speciális darut ennyivel tovább kellett bérelni, az egész egy pénznyelő lett. Végül ‘73-ban kezdték el építeni. Már álltak a falak, amikor lezuhant egy gyorslift, két munkás meghalt, egynek pedig mindkét lábát amputálták. ‘76-ban költöztek be az első lakók. Közben ráadásul már tudták: a technológia hamar eljut oda, hogy a víztorony intézménye idejétmúlt lesz. Az is lett, 8-10 évig üzemelt, aztán kikapcsolták az egészet, azóta is üresen áll. Ennek hála viszont az újpalotai magasház Budapest legnagyobb lakóépülete. Országosan harmadik helyezett. Ráadásul az eredetinél még tovább nőtt: reklámok helyett átjátszótornyokat építettek rá a mobilszolgáltatók.

Ma tehát ez fogadja az autóst, aki rákanyarodik a Nyírpalota útra:

Fotó: Neményi Márton

A magasház nem egyszerű mementója a szocialista funkcionalitásnak: konkrétan egy szerelmes levél a lakótelepekhez. Mármint konkrétan szerelemprojekt volt: Tenke Tibor mindent kitalált, még a folyosók és a lakások színeit, a burkolat anyagát, még a postaládát és annak világítását is, semmit nem bízott a véletlenre vagy a kivitelezők elfuserált ízlésére és buheramegoldásaira. Ahogy kint, bent is találni ívben találkozó falakat.

Fotó: Neményi Márton

A ház talán legérdekesebb megoldása, hogy a 18. szint (ahova már nem is járt lift) igazi szocialista penthouse-ként üzemelt két művészlakással, amelyeket a Művelődési Minisztérium osztott ki az igénylők közt. Mindkettő kétszintes volt, felül hatalmas, kertes erkéllyel, azaz földi halandó számára ennél nagyobb elérhető luxus a hetvenes években nem létezett.

Fotó: Neményi Márton

Amilyen jól nézett ki a ház az átadáskor, annyira rosszul öregedett: az épület tövénél drótháló tartja egyben a vizuális elemeket, magát a falat pedig graffitik csúfítják. Cserébe a házzal szinte egybeépült beülős gyroszosnál kapható Budapest egyik legkorrektebb dürümtálja.

Fotó: Neményi Márton

Hogy hol fordult rosszra a történet, nem tudni. Az biztos, hogy a Tenkéék tervezte kultúrházat, mozit, könyvtárat egyszerűen nem építették meg: kellett a pénz másra, nem volt olyan fontos. Ennek legfeljebb annyi pozitív hozadéka volt, hogy a főleg munkások lakta lakótelepre egy csomó kutató, művész és kultúraszervező költözött, akik enyhítettek egy kicsit a hiányon. A nyolcvanas évekre a telep lakóinak több mint felét ők adták, és csak a többit a munkások, így éppen ez a lakótelep lett kész kis értelmiségi városrész.

Fotó: Neményi Márton

Újpalota igazi tragédiája, hogy bár a hetvenes évek eleje óta tervezik a metrót és a gyorsvasutat, egyik sem épült meg. Itt ért volna véget a négyes metró, ám ezt a tervet elvetették, a városvezetés most már nem is hazudja azt, hogy valaha lesz belőle valami. Az újpalotai lakótelep tehát ma nemcsak kulturálisan, hanem egészen konkrétan is el van vágva Budapesttől. A lakosság fogy és öregszik (jelenleg kevesebb mint 40 ezren lakják), az Index 2005-ös szavazásán a 22-es mezőnyből a 14. legélhetőbb lakótelep lett.

Fotó: Neményi Márton

Ez persze nem azt jelenti, hogy nem érné meg idejönni és itt bármennyi időt eltölteni, de inkább nem is mondok semmit, mert én nagyon-nagyon szeretem a lakótelepeket.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.