A Mamma mia című musical próbáin szeretett egymásba Ladinek Judit és Molnár László, az előadás két szereplője. Közös otthonuk nem is esik messze a Madách Színháztól, ahol a sikerdarabot játsszák. Lakásukat a színésznő varázsolta otthonossá.
„Az a fajta nő vagyok, aki a sufnit is be tudja rendezni otthonosan. A fotóink, a személyes tárgyaink teszik otthonossá a lakásunkat. Szerintem egy nő dolga, hogy legyen virág az asztalon és legyen étel a hűtőszekrényben, és hogy a négy fal között megteremtse a családi fészket. Nekem nagyon fontos, hogy rendezett legyen minden, könnyen átláthassam a lakást, és ne kelljen soha azon gondolkodnom, miért hova nyúljak. Egy az ízlésünk a párommal, és soha nem volt konfliktus abból például, hogy milyen színű tapétát válasszunk. Szerencsére Laci bízik bennem, és hagyja, hogy ezekben a kérdésekben én döntsek. Egy közös otthon berendezése egy kapcsolatban sem kis lépés, ennél már csak az építkezés nagyobb, de ki tudja, talán abba is belevágunk majd. Igaz, nekem a szemem láttára ment tönkre egy kapcsolat az építkezés miatt, és sokan óva intenek ettől. Biztosan nem könnyű időszak az ilyen, de én elég erősnek érzem a kapcsolatunkat” – mesélte a BEST magazinnak a Ladinek Judit.
Szerinte az a fontos, hogy figyelembe kell venni a másik igényeit. Például tudja, hogy Lacinak kell egy stúdió, ahol ellehet a kütyüi és a kábelei közt. Ő pedig szeretne majd egy mosókonyhát, ahova azt tesz, amit nem szeretne nap mint nap nézegetni: a ruhaszárítót meg a vasalódeszkát. A színésznő legnagyobb álma pedig egy glamourszoba, ahova férjével együtt kirakhatnák életünk állomásainak képeit, az újságcikkeket, a premierajándékokat és a plakátokat egy hatalmas tükör köré. A szobában lenne egy szép fésülködőasztal is lámpákkal.
„A férfiaknak barkácsszoba, biliárdszoba vagy moziterem kell, a nőnek pedig egy szép tükör, egy hatalmas gardrób és egy nagy cipős szekrény” – summázza Judit.
A színésznő egyik kedvenc szobája a háló. „A testünkből élünk, a színpadon folyamatosan mozognunk kell, úgyhogy nagyon fontos, hogy jól válasszunk ágyat. Én egyébként is sok időt töltök a hálószobában. Ezen kívül persze a fürdőszoba és a konyha az, ahol a legtöbbet időzöm, de azt hiszem, ez egy nő esetében természetes.”
A New York-palota éppen velük szemben van, több száz turista fotózza naponta, neki pedig csak ki kell lesnie az ablakon, és látja. Ha egyszer elköltöznek innen, Juditnak ez nagyon hiányzik majd. A pár azt is élvezi, hogy a Madách Színházhoz nagyon közel laknak, gyalog mindössze hét percre, bár így is sokszor autóval mennek munkába.
„Ha esik az eső, ha tűsarkúban vagyok, vagy sok cucc van nálam, és úgy nézek ki, mint aki három hétre elutazik, akkor nem sétálok. Van, hogy három kört kell mennem a színház körül, mert nem találtam parkolóhelyet, de az is előfordult már, hogy vissza kellett jönnöm, mert egyáltalán nem tudtam hol megállni. Visszaálltam oda, ahonnan elindultam, és bosszankodva, késve besétáltam a színházba. De hát ebből sem tanulok! Újra és újra bízom benne, hogy most majd sikerül leparkolnom. Aztán vagy így lesz, vagy nem…”