10 gyerekmondóka, amitől égnek áll a hajam

Amikor nekiálltam ennek az összeállításnak, gyorsan összeszedtem odahaza minden mondókás könyvet és füzetet, és meg sem álltam a számolásban tizenháromig. Persze a kötetek tartalmában rengeteg az átfedés, és vannak olyan mondókák, amik a tizenháromból legalább négy-ötben megtalálhatók, de még így is döbbenetes, hány gyerekmondókával találkozhatunk. A legismertebbeket persze az is kívülről fújja, aki soha még csak gyereknevelés közelébe sem került, közben meg olyan marginális mondókákat is találunk, melyek még egy többgyerekes szülőnek is újdonságot jelentenek. Nem tartozom azok közé, akik minden gyerekversben, mondókában és énekben az értelmet vagy az üzenetet keresik, hiszen egy gyerekmondóka esetében sokszor elég, ha vidám, aranyos, tempós és jól rímel, ugyanakkor mégis találkozom néha olyanokkal, amiktől azonnal feláll a hátamon a szőr. Egy négy- és egy másféléves gyerek apukájaként megosztom veletek az általam legkárosabbnak vagy épp legidegesítőbbnek tartott gyerekmondókákat.

Használ-e a farsang?

Ez a mondóka látszólag teljesen ártalmatlan, mégis van benne valami enyhén irritáló. Leginkább az, hogy miért kéne a farsangnak használnia? Mi ez, valami gyógyszer, amit ha beveszünk, elmúlik a depressziónk? Netán jó hasmenés ellen? Mit keres itt a „használ” szó? 

Az antifeminista

Semmi baj nincs azzal, ha időnként felülbíráljuk a régi értékeket. Például itt van ez a mondóka, ami azt üzeni, hogy ha egy férfi igénytelen, azért csak és kizárólag a barátnője/felesége hanyagsága, vagy épp a barátnő/feleség hiánya a felelős, sosem ő maga. Vagyis már gyerekkorban jól a gyerek fejébe verjük, hogy a nőnek otthon a helye, hogy mosson a férfira, mert az képtelen ezt magától megtenni, és nem is várható el tőle.

A zsaroló

Lehet, hogy szépen rímel ez a mondóka, mégis érzek benne valami gonoszságot. Tényleg azt tanítjuk vele a gyereknek, hogyha valaki nem adja oda nekünk azt, amit kérünk, akkor az a legjobb megoldás, hogy fogjuk magunkat, és elvesszük azt, ami az övé? Netán előtte még jól meg is zsaroljuk, hogy teljesítse a kérésünket, különben baj lesz?

A gonosz

Pedig olyan kedvesen indul: hát ez egy mondóka egy elszaladt nyusziról. Elszaladt, és a tekintetes úr van olyan jószívű, hogy nem csinál belőle balhét, sőt, igazi állatbarátként azt mondja „Ne bántsd, had’ szaladjon”. Ehhez képest az utolsó sor olyan, mintha hirtelen egy szadista vadállat vette volna át a mondókaírást, és a végére az aranyos nyuszit a gyerek szeme láttára szitává lőné. Komolyan, ez micsoda? Kinek jutott ez eszébe?

A teljesen összefüggéstelen

Én aztán tényleg nem ragaszkodom ahhoz, hogy egy mondókának értelme legyen, de az már nekem is feltűnik, amikor még a legminimálisabb összefüggést sem találom meg a sorok között. Oké, van benne egy-egy rím, de ezt leszámítva kissé olyan az összhatás, mintha véletlenszerű sorokat és szavakat pakoltak volna egymás mögé.

Az elcseszett rímelés

Ez a mondóka klasszikus esete annak, amikor csak a rím számít, semmi más. Ehhez képest mit művelnek az utolsó sorban? Hazavágják az egészet! Bár jobban belegondolva a mondóka visszaadja a gyerekek szabad asszociációs működését, hogy a legváratlanabb és leginkább nem odaillő dolgokat képesek a semmiből előhúzni, ez sem menti meg attól, hogy borzasztóan idegesítsen.

A genyó doktor

Ezek szerint, ha a gyerek rosszcsont, és megüti magát játék közben, akkor az üzenet az, hogy nem érdemes bármit is kezdeni a sérülésével, hiszen annyira rosszcsont, hogy úgyis újra megsérül majd. A rosszcsont gyerek nem érdemli meg a törődést: szenvedjen inkább, talán abból majd tanul. Érdekes elképzelés, mégsem tudom támogatni.

Symphony of Destruction

Ha az ember bérből és fizetésből él Magyarországon, jó eséllyel nem feneketlen a pénztárcája, és ha a gyerek tör-zúz, nem az az első dolga, hogy az összetört játék helyett azonnal vegyen neki egy másikat. Egyrészt a gyerek így nem tanul a dologból, és azt gondolja majd, hogy bármi könnyedén pótolható, másrészt nem fogja látni a dolgok értékét sem. Jó időbe telt, mire a négyéves fiamat megtanítottuk arra, hogy ha összetöri egy kisautóját, azt se megjavítani nem tudjuk, és másikat se kap helyette, erre itt van egy mondóka, ami szerint, ha eltörik valami, újat kell venni, és azt is össze kell törni.

Családon belüli erőszak

Ez egy jól ismert mondóka, ami fölött kissé eljárt az idő. Talán egy átköltött változatban még ma is működhetne, de én nem szívesen mondogatom játékból sem a gyerekeimmel azt, hogyha egy gyerek rosszcsont, akkor utána az következik, hogy a mamája jól elveri őt.

Horror a köbön

Első ránézésre ezzel a mondókával talán nincs is akkora baj, de másodikra azért már feltűnik, hogy mégis csak arról szól, hogy van egy bajba került ember, akit megtámadtak, majd széttéptek a kutyák, és a végén Sári néni megsiratta. Ez már önmagában is horrorkategóriás, de a mondókás füzetben még illusztráció is volt hozzá, amiben bizony megmutatták, milyen is, az, amikor a kenderszakállú embernek nekimennek a kutyák.

Fotók: Getty Images

Dolgok, amiken sokat idegeskedünk:

• 5 csillagjegy, akitől a falra mászol
• Szúr, bök, viszket: a pokolba kívánom a ruhacímkéket
• Megőrjít a tini gyerekem, ha folyton visszabeszél