Egy nyolcvanas éveiben járó brit házaspár, Pauline és Roger Fitter 56 éven át volt nevelőszülő, és ezen idő alatt több mint 600 gyermeket vettek magukhoz. „1940-ben születtem, a háború alatt, és életem első öt évében nem láttam az apámat, és tudtam, hogy sok barátom édesapja soha nem tért vissza. Már 19 évesen eldöntöttem, hogy olyan gyerekekről akarok gondoskodni, akiknek nincs anyukájuk vagy apukájuk, szerettem volna minél több gyermeket megóvni attól, hogy intézetbe kerüljenek” – meséli Pauline Fitter, aki támogató párra lelt férjében.
Néhány hónappal azután, hogy összeházasodtak, magukhoz vették első nevelt gyermeküket, aki mindössze három hónapos volt akkor. A baba csak tíz hétig maradt náluk, egy másik családhoz került, és a házaspár számára olyan fájdalmas volt a búcsú, hogy azt hitték, nem nekik való a nevelőszülőség. Szerencsére meggondolták magukat, és ugyan időközben négy gyermekük is született, illetve egy gyermeket adoptáltak, mindig volt hely náluk mások számára is, volt olyan nyár, hogy egyszerre 11 gyermek élt velük a házban a vér szerinti gyermekeikkel együtt.
Pauline és Roger Fitter májusban intett búcsút utolsó nevelt gyermeküknek, ekkor került állandó nevelőszülőkhöz a kicsi, akit még a koronavírus-járvány elején fogadtak be magukhoz. Pauline, aki igyekezett örömteli eseményként kezelni, ha egy gyermek elköltözött tőlük, elmondta, nehéz pillanatok voltak ezek számára, mert tudta, hogy nem érkezik majd otthonukba újabb gyermek.
A nevelt gyermekek közül sokkal az éveken át tartották a kapcsolatot, voltak, akik meg is látogatták őket. „Egyszer rám köszönt egy nő, akit nem ismertem fel. Vele volt a férje és gyermekei is, és a kicsik arcát látva ismertem fel, ki is ő, mert pont úgy néztek ki, mint ő gyerekkorában. Hároméves korában érkezett hozzánk, és körülbelül 18 hónapig maradt nálunk. Azóta találkoztunk az örökbefogadó szüleivel, akik elmondták, hogy nagyszerű anya. Teljesen el voltam ragadtatva, amikor ezt hallottam” – mesélte az asszony, aki férjével másokat is arra bátorít, hogy váljanak nevelőszülőkké, még akkor is, ha elsőre félnek a feladattól.
(via Metro)
Fotó: Pixabay
