Lehet bosszankodni azon, hogy folyamatosan újra meg újra neki kell állni a szelektálásnak, sőt, még önostorozásba is szoktunk fogni miatta, hogy miért hagytuk már megint, hogy eluralkodjon a káosz a sok felhalmozódott cucc miatt a lakásban. Ám felesleges arra pazarolni az energiát, hogy hibáztassuk magunkat és a kapitalizmust, amiért folyton felgyűlnek a holmik és durva fekete lyukak keletkeznek a lakásban. Inkább úgy kell a szelektálásra tekinteni, mint egy élethosszig tartó kalandra, ami olykor kicsit sűrűbb programmal lát el – például amíg kicsik a gyerekek -, máskor pedig hagy időt, hogy fellélegezzünk.
A varázsdoboz
Az a szerencsénk, hogy nem vagyunk egyedül a túl sok holmi problémájával, ezért szinte minden héten új trükköt tanulhatunk nálunk hatékonyabban szelektáló emberektől, hogy mégis milyen módon lehetne megszabadulni a felesleges cuccoktól. Taryn Williford a szelektálás elkötelezett híve, aki küldetésének tartja, hogy minél több embernek segítsen megszabadulni a rengeteg holmitól, hogy az otthon tényleg egy pihentető hely, ne pedig egy raktár legyen. A trükköket csak úgy ontja magából, ám most csak egyet választottam a sok közül, mert úgy tűnik, ezzel átverhetjük a saját agyunkat, ami biztos, hogy meg akar majd győzni szelektáláskor arról, hogy mindenre szükségünk van és az összes cucc jó lesz még valamire.
Williford szerint ahhoz, hogy felvegyük a harcot a szelektálás érdekében a saját elménk ellen, fogni kell egy nagy dobozt, és válogatás közben bele kell tenni mindent, amire azt mondanánk, hogy talán kelleni fog, talán érdemes lenne megtartani. Amikor végeztünk és minden „talán” tárgy, ruha és egyéb majdnem felesleges holmi a dobozba került, fogjunk egy erős ragasztószalagot és zárjuk le vele a dobozt, majd rakjuk félre hat hétre, hogy egyáltalán ne legyen szem előtt. Ha a következő hat hétben szükségünk van a dobozból bármelyik cuccra, akkor vegyük elő, és ragasszuk vissza a dobozt. A hat hét leteltével azonban dobjunk ki vagy ajándékozzunk el mindent, ami a dobozban maradt. Ennyire egyszerű. Mert ha több mint egy hónapig nem volt szükségünk a „talán jó lesz még egyszer” cuccokra, akkor itt az ideje érzékeny búcsút venni tőlük.
Még három trükk
Ha a konyhában lepnek el a konyhai eszközök, arra is van három remek technikánk, amivel rendet lehet vágni a káoszban.
1. Tegyél színes ragasztószalagot (elég egy kis pöttyöt, jelzésnek) a kérdéses konyhai eszközökre, melyeknél bizonytalan vagy abban, hogy valóban az életedben van-e a helyük. A következő két hónapban úgy vegyél elő bármilyen eszközt, hogy leveszed róla a ragasztószalag-darabkát. A két hónap leteltével megszabadulhatsz azoktól az eszközöktől, amiken megmaradt a ragasztószalag, mert nyilvánvaló, hogy nincs szükséged rájuk.
2. Használd a 90/90 szabályt, melynek során a szelektálásra váró cuccok esetében minden darabra rákérdezel: használtam ezt az elmúlt 90 napban? Használni fogom a következő 90 napban? Konyhai eszközöknél különösen igaz az, hogy ha nem kellett a főzéshez, mindennapi élethez 90 napon keresztül, akkor később sem látjuk hasznát. Kivétel persze az ünnepekre tartogatott sütőformák és társaik, melyeket csak bizonyos időszakokban, vagy évszaknak megfelelően használunk.
3. Ne rendezz kiállítást a hűtőn! Sajnálattal kell minden anyukát értesítenünk, hogy nem jó ötlet a hűtőre tenni hűtőmágnessel a gyerek összes rajzát, mert csak olyan érzetet kelt tőle a hűtő (ami elég nagy teret elfoglal), mintha folyton rendetlenség lenne. Inkább kerüljenek a falra bekeretezve, vagy egy kifeszített drótra is lehet tenni csipeszekkel a rajzokat a gyerekszobában, ott sokkal jobb helyen lesznek, és rendezettséget mutatnak majd, nem pedig növelik a káoszt a konyhában feleslegesen.
Tippek rendszerezéshez:
- Egy kérdés, amitől megjön a kedved a rendszerezéshez
- Így vedd rá a gyereket a rendrakásra
- Marie Kondo a home office-t is úgy rendszerezi, mint senki más