Az ingatlanirodákat mindnyájan jól ismerjük, jó eséllyel volt már dolgunk velük akár eladóként, akár vevőként, de talán még bérlőként is. Teljesen világos, hogy miért léteznek, mi a dolguk és miből profitálnak. Ezzel szemben ott áll a Metaverse Property cég, ami magát szintén ingatlanirodának nevezi, csakhogy egyáltalán nem árusítanak kézzelfogható ingatlanokat, ahová bárki is beköltözhetne. Nincsenek valódi telkek, nincsenek téglák, építőmunkások, ahogy nincsenek elkészült házak, épületek sem. Ennek ellenére a magát a világ első virtuális ingatlanirodájának nevező cég mégis akár több százezer, olykor akár millió dolláros értékben értékesít parcellákat és ingatlanokat, melyek a valóságban csak nullákból és egyesekből állnak, tehát nem léteznek. Léteznek viszont az olyan virtuális terekben, mint a Decentraland, a Sandbox, a Somnium vagy éppen az Upland, és a tavalyi év azt mutatta, hogy irtózatosan sokat lehet nyerni azon, ha valaki időben csap le egy jó fekvésű telekre.
A kriptóból az NFT-n át a virtuális ingatlanig
2021 egyik nagy sztorija volt az NFT (non-fugible token, azaz nem helyettesíthető token), igazi őrület alakult ki körülötte, ami azóta sem csillapodott. Ebben a cikkünkben már alaposabban körbejártuk, hogy mi is ez, így most röviden csak annyit mondanánk, hogy egy nem kézzelfogható, digitális termék, amiből csak egyetlenegy létezik, ezért mással nem becserélhető. Ezek egy jó része egyfajta digitális művészeti alkotás, melyeket ugyan bárki megnézhet ingyen, de az NFT megvásárlásával az embernek lesz egy hivatalos papírja arról, hogy az eredeti (már amennyire ez jelent valamit a digitális térben) az ő tulajdonát képezi. Márpedig, ha kizárólag digitálisan létező művészeti alkotások vagyonokat érhetnek a virtuális térben, miért ne érhetnének szintén vagyonokat a virtuálisan létező telkek és ingatlanok?
Vagyis a virtuális ingatlanokkal való kereskedés gyakorlatilag logikus továbblépés a kriptovalutákkal (melyekkel amúgy az ingatlanok adás/vétele és bérlése történik) kezdődő, majd az NFT-őrülettel folytatódó úton. Azt még a befektetők is elismerik, hogy egyelőre nagyon az út elején járunk, de szakértők szerint pont ezért ez az a pont, amikor érdemes beszállni. Virtuális ingatlankereskedők szeretik ahhoz hasonlítani a helyzetet, hogy jelenleg például Manhattanben a telekvásárlás elképesztő luxus, alig van valaki, aki megengedheti magának, de a virtuális világ jövőbeni Manhattanjeiben még sok az eladó telek, és aki időben beszáll, olyan tulajdonra tehet szert, ami hamarosan akár megsokszorozhatja az árát.
A jövő üzlete?
A virtuális ingatlanok gyors felfutása abból az elméletből indul ki, hogy az úgynevezett web 3.0 és a virtuális valóság a következő években elképesztő felfutáson megy majd keresztül. A folyamatra jelentősen hatott, amikor tavaly októberben a Facebook-vezér Mark Zuckerberg bejelentette a vállalat Meta névre váltását, valamint kifejtette, hogy a vállalat jövőjét a metaverzumban, vagyis a virtuális valóságban látják és kizárólag ebben az évben tízmilliárd dollárt fognak költeni erre. A hírre iszonyatosan megugrottak a virtuális ingatlanok árai, a szakemberek 400-500 százalékos áremelkedést jegyeztek. Persze azt még a legoptimistább befektetők is tudják, hogy ez nem fog egyik pillanatról a másikra megvalósulni, sőt a metaverzum még egy-két év alatt sem válthatja fel a mai ismert közösségi médiát.
A siker egyik elengedhetetlen feltétele lenne például egy olyan szemüveg piaci áttörése, ami a viselőjének képes egyszerre mutatni a virtuális világot és a valódit is (mixed reality glasses), és már számos cég dolgozik azon, hogy ezt mihamarabb a piacon láthassuk. Még ezzel együtt is inkább évtizedes távlatban kell gondolkodni a virtuális világok totális térnyerésében, már ha osztjuk azt a nézetet, hogy ez egyszer valóban megvalósul majd: ha nem fog, azon sokan fognak rengeteg pénzt bukni. Vagyis a virtuális ingatlanokkal kereskedés ma egyértelműen egyfajta piramisjáték, ami a korai beszállóknak nagy sikerrel kecsegtet, feltéve, hogy a piac tartja az ígéreteit és tényleg tartósan növekedni fog, az emberek és a világ pedig elhiszik, hogy azok a pixelekből összerakott telkek és épületek valóban érnek valamit.
Fotó: Sandbox
Hogyan lehet pénzt keresni a virtuális ingatlanokkal?
A pénzkereseti lehetőséget jelen pillanatban főképp az adás-vétel adja, de hosszabb távon egészen kreatív módokon lehet kriptovalutát keresni a virtuális térben, ahol az emberek avatárok formájában jelennek meg. Mint a valóságban, itt is rengeteget jelent, hogy az ingatlan jó helyen feküdjön. Jelenleg a legtöbb ingatlan még nem „épült” meg, főképp telkek cserélnek gazdát, és mindenki arra hajt, hogy a lehető legforgalmasabb, a legtöbb avatárt vonzó helyek környékén szerezzen magának telket. Vonzónak számít például egy jachtkikötő (igen, virtuális jachtokat is lehet vásárolni), egy tervezett pláza vagy akár egy virtuális egyetem közelsége is.
Ha jó helyen van az ingatlan, a tervek szerint sok pénzt lehet keresni például az ott elhelyezett reklámokon, sőt akár a bérbeadáson is. Egy virtuális egyetemen például a tantermek használatáért lehet majd pénzt kérni, de terveznek kiállításokat és előadásokat, konferenciákat és koncerteket is az avatároknak, és persze számos játék is rendelkezésre áll majd. Kedves olvasó, kapaszkodj meg: több nagy divatmárka szeretne saját bolttal jelen lenni a virtuális világban, így az ottani tervezett bevásárlóutcákon vagy plázákban szereznek maguknak üzletet, arra számítva, hogy az emberek majd az avatárjukat méregdrága luxusmárkák nullákból és egyesekből álló ruháiba szeretnék majd öltöztetni. Őrület, igaz? Az árakat továbbá az is felhajtja, ha az ingatlan közelében valamilyen híresség lakik. Nagyot ment például az a hír, amikor csillagászati árat (közel félmillió dollárt) fizetett valaki pusztán azért, hogy Snoop Dogg avatárjának szomszédja lehessen. Nagyon jól hasítanak a privát szigetek is: Paris Hilton is vásárolt egyet, és egyből szervezett is ott egy újévi DJ-szettet, ahol egy kis Paris Hilton avatár más kis avatárokat szórakoztatott. Elég bizarrul hangzik…
Veszélyes business
A virtuális telkek virtuális épületei lassan, de biztosan épülnek. Sokszor kifejezetten egyedi tervek alapján készülnek el az egyedi épületek, de kifejezetten gyakorinak számít az is, hogy valóságban is létező épületeket másoljanak le, és jelenjenek meg virtuális formában is. Az eddigi legnagyobb befektetés a Sandbox virtuális világában történt, ahol a Republic Realm nevű fejlesztő vállalat vásárolt meg egy hatalmas parcellát 4,3 millió dollárért. Óriási nyereséget lehet akár nagyon gyorsan is elkönyvelni. A CNBC cikke idézi Janine Yorio befektető, aki szerint egy éve még 15 ezer dolláros áron lehetett privát virtuális szigeteket vásárolni, amiből százat is értékesítettek, és ma már ugyanezeket a szigeteket 300 ezer dollárért lehet eladni.
Egy virtuális telekre aztán fel lehet építeni a saját ingatlant, majd ezt az ingatlant interaktív módon lehet dekorálni, megváltoztatni és később akár felújítani is
– magyarázza Yorio, aki maga is elismeri, hogy nagyon nagy rizikót vállal, aki ebben fekteti a pénzét. Az Arizona State University ingatlan elmélet és gyakorlat professzora, Mark Stapp ehhez még azt is hozzáteszi, hogy szerinte kizárólag olyan pénzt szabad ilyen üzletbe fektetni, melynek elveszítése nem okoz senkinek nagy károkat. Jelenleg sok befektető duplán is érdekelt az üzletben: egyrészt befektet a virtuális világot működtető platformba, másrészt aztán telkeket is vásárol rajta, ugyanis így duplán is érdekelt a sikerében. Stapp szerint ugyan lehetséges, hogy egy darabig ez a piac még növekedni fog, de valójában ez csak egy buborék, ami előbb-utóbb ki fog pukkadni, és akkor majd rengetegen nézhetnek a pénzük után.
Felhasznált cikkek: (time) (cnbc) (metaverse properties) (vox)