A G7 írt arról, hogy a rezsicsökkentés korlátozása óta különösen megnőtt az egyébként is jelentős érdeklődés az erkélyre szerelhető napelem iránt, hiszen pár panelből álló lakossági napelemes minirendszerről van szó, amely viszonylag olcsó, egyszerű, és csökkenti a villanyszámla összegét.
Csakhogy a magyarországi áramszolgáltatók az általános szerződési feltételeik (ászf) szerint nem engedik meg a használatát.
A szerkezet a konnektorba dugható, és amennyiben süt a nap, egy saját átalakítón keresztül áramot táplál a lakás hálózatába. A rendszer azonban nem nagyon tud annyi áramot termelni, amennyit egy átlagos háztartásban a fogyasztók az adott pillanatban ne tudnának azonnal felvenni, ha pedig bármilyen okból áramszünet van a lakásban, akkor az inverterek azonnal megszakítják a betáplálást, így adott esetben a szerelőket sem éri váratlan áramütés.
Az Európia Bizottság egy korábbi rendeletében csak a 0,8 kilowatt, vagyis 800 watt feletti rendszereket minősítette „jelentősnek”, az erkélynapelemekhez hasonló kis rendszereket nem. A G7 szerint azonban a magyar áramszolgáltatók általános szerződési feltételeibe nem került be az európai bizottsági rendelet ilyen értelmezése.
Így itthon lényegében,
aki áramtermelő készüléket dug a konnektorba, azt figyelmeztetés után akár le is kapcsolhatják a közműhálózatról.
A termék iránt óriási lett az érdeklődés itthon, a vevők a pontos jogértelmezés nélkül azonnal a szürke zónába fognak csúszni a használattal, mert azt adott esetben elég nehéz lesz egyáltalán észrevenni, majd megtiltani.
Azonban ha valamilyen oknál fogva a magyar hálózatokon ezek a berendezések tényleg biztonsági kockázatokat rejtenek, akkor érdemes lenne elkerülni, hogy balesetek jelentsék azt a precedenst, ami a kérdés tisztázásához vezet.
