Ezek a károk fordulhatnak elő leggyakrabban otthonodban

Ezért is érdemes időnként felülvizsgálnunk szerződésünket

A legtöbb biztosító rendszeresen készít felmérést a leggyakrabban előforduló vagy a legnagyobb  kifizetéssel  járó káreseményekről, hogy a rendszeresen visszatérő kockázatok feltétlenül szerepeljenek az alapcsomag kínálatában. Természetesen a biztonság kedvéért az ügyfélnek is érdemes alaposan áttanulmányoznia, saját környezetében melyek azok a problémák, melyek leginkább kárt okozhatnak otthonában.

Emellett az is előfordulhat és kihívást jelenthet, hogy szerződésünk nem nyújt megfelelő védelmet olyan károkra, amelyek az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak, és nagyobb valószínűséggel következhetnek be, ilyen például a jég és szél okozta káresemények. Ezért is érdemes részletesen megismerni a szerződésünk tartalmát, és ha kell, aktualizálni azt. Az Allianz Otthonom lakásbiztosítás azért kínál háromféle csomagot, hogy leegyszerűsítse a választás feladatát, ugyanis a csomagok mindegyike a leggyakrabban előforduló káreseményekre ad fedezetet.

Milyen károk fordulnak elő leggyakrabban?

Tűz, villámcsapás, robbanás, vihar, felhőszakadás, jégverés, árvíz, földomlás, idegen tárgy rádőlése, háztartási gépek meghibásodása, csőtörés, vízkárok, üvegkárok – a leggyakrabban előforduló káresetek közül most csak néhányat soroltunk fel. Környezetünk változásaival ezek gyakorisága azonban az évek során sokat változhat, így minden évben érdemes kikérni biztosítónk erről készülő felméréseit, hogy minél jobb döntést tudjunk hozni saját biztosításunk naprakészen tartása érdekében.

A viharkár lett a leggyakoribb káreset 2023-ban. Fotó: Profimedia

2023-ban taroltak a viharok – a biztosítóknál is

Az Allianz Hungária Zrt. 2023-as kutatása (forrás: A nyári viharok okozták a legtöbb kárt 2023-ban | Allianz Hungária ) kimutatta, hogy a viharszezon tavaly korán indult, hiszen már az egyébként még nyugodtnak mondható januártól áprilisig tartó időszakban jellemzően megduplázódott a viharokhoz kapcsolódó kárbejelentések száma. Az elmúlt években tapasztalt havi átlag 1700-ról, 2023-ban 3400-ra nőtt. 

Február elején a viharos erejű szél volt a legjelentősebb károkozó. A májusi esőzések szintén sok, jellemzően közepesebb mértékű károkat okoztak. Érdekes módon júniusban a viharos időjárás már rendkívül jelentős mennyiségű kárbejelentéssel és magas kárkifizetéssel járt. Júliusban bizonyos területeken a jégverés rongált meg számos épületet. Augusztusban több mint 9000 kárbejelentés érkezett a viharokkal kapcsolatban, ami milliárdos nagyságrendű kárkifizetést eredményezett. A viszonylag nyugodtnak mondható őszi időszak után az év utolsó hónapjában a rég nem látott havazás okozta a hónyomáskárok előző évekhez képest tapasztalt jelentős emelkedését.

2022-ben még a csőtörés volt a leggyakoribb káresemény a lakásokban

Az Allianzhoz 2022-ben közel százezer lakóingatlannal kapcsolatos kárbejelentés érkezett, a károk típusát tekintve az előző évekhez hasonlóan még a csőtörés vezette a ranglistát.  Ez 2022-ben az összes kárbejelentés 30%-át tette ki, hasonló arányban, mint az azt megelőző két évben.

Az időjárás a 2022-es évben is óriási károkat okozott. Az ingatlankárok számát tekintve a csőtörés után a viharkárok fordultak elő leggyakrabban 15%-kal, de az összes viharos időjárással összefüggésbe hozható károk (gyakoriság szerint: beázás, villámcsapás indukciós hatása, jégverés, felhőszakadás, üvegtörés, villámcsapás, tetőbeázás, hónyomás) száma megközelíti a csőtörésekét, kárkifizetésben is.

A tűzkár nem gyakori, azonban hatalmas kártérítési összegeket követel

Bár a tűzesetek nem tartoznak a leggyakrabban előforduló kártípusok közé, hiszen darabszám tekintetében az összes bejelentett kár 1%-át sem teszik ki, a kárkifizetéseket nézve viszont az arányuk már mintegy 13%.

A tűz nem gyakori, mégis hatalmas károkat okozhat. Fotó: Profimedia

Ebből a szempontból a tűzkárok a viharok és a csőtörés után a harmadik helyen állnak, az átlagos térítési összeg pedig több mint egymillió forintra rúg.

A legtöbb tűzkár bejelentése decemberben illetve januárban történik, de kiemeltnek számít a novemberi és a februári hónap is. Bár karácsonykor és szilveszterkor gyakoribbak a lakástüzek, mint az év többi napján az adventi koszorúk, gyertyák, csillagszórók, berepülő petárdák vagy akár az elektromos hálózat túlterhelése, például a túlzott, szabálytalan díszkivilágítás, illetve elektromos radiátorok, rossz minőségű hosszabbítók használata miatt, a tűzkárok mégsem csak az ünnepi időszakra jellemzők. Gyakran fordulnak elő a fűtési idényhez kapcsolódóan is, például a kazánok karbantartásának hiánya vagy a kémények éves tisztításának elmaradása miatt.