A legmérgezőbb szobanövények

A mérgező növények miatti aggodalmunk gyakran indokolatlan, ám sok esetben nem árt az óvatosság. Jó néhány szobanövény – bármily szemrevaló is – komoly veszélyt jelenthet a levelében, szárában vagy éppen a talaj alatti gumójában található méreganyaga miatt. No persze nem kell azonnal száműzni otthonodból a gyanús példányokat, elég, ha tisztában vagy vele, mit nevelsz a cserépben. Egyes növények bőrizgató anyagokat tartalmaznak, amelyek külsőleg bőrpírt, bőrirritációt okoznak, mások gyomor- és bélpanaszokat, hányást, hasmenést vagy allergiát váltanak ki az arra érzékeny embereknél, ám körültekintő elhelyezéssel jelentősen csökkentheted a rád, a gyerekeidre vagy éppen a házi kedvencekre leselkedő veszélyeket.
Nézzük, mely növényekkel kell vigyáznod!

A termése mérgező:

• Korallbokor (Solanum pseudocapsicum)

Ez a Brazíliában és Madeirán honos örökzöld cserje akkor mutat a legjobban, amikor bogyói változatos színekben pompáznak: zöld, sárga és narancsvörös termései mind egyszerre vannak jelen. Az alacsony növekedésű, dekoratív félcserjét nem apró fehér virágaiért vagy lándzsa alakú leveleiért ültetik, hanem sokkal inkább díszes, korallpiros bogyós terméseiért. S bár a koktélparadicsomhoz hasonlító bogyói valóban vonzó látványt nyújtanak, semmiképpen ne hagyjuk gyermekek számára elérhető helyen, mert mérgezők, a szervezetbe kerülve emésztési problémákat, hányást és hasmenést, valamint légzési nehézségeket okozhat.

A növényben lévő tejnedv mérgező:

• Buzogányvirág (Dieffenbachia)

A növény nagy, élénkzöld, feltűnő foltokkal tarkított levelei nagyon mutatósak, ám óvatosan kezeljük, és kisgyermekek számára lehetőleg elérhetetlen helyen tartsuk, mert nedve mérgező. Buzogányvirágnak is nevezik, mivel az egyes fajtáknál fellelhető virágzati tengely csupasz, úgymond bunkóban végződik. E dísznövények levele és szára sérülés esetén olyan anyagot választ ki, amely erősen irritálja a száj nyálkahártyáját, duzzadást, viszketést, sőt légzési zavarokat is okoz, ha lenyelik ezt az anyagot. A kívánatos csemegének tűnő virágzat vagy levél elrágásának kellemetlen következményei hamarosan jelentkeznek: a szájban, a torokban égő, maró érzés lép fel. A megduzzadt nyálkahártyák miatt nyelési nehézség és beszédképtelenség is jelentkezhet. A szembe kerülve komoly kötőhártya-gyulladást okoz.

• Szobafikusz (Ficus elastica)

Napjaink legismertebb szobanövényeinek egyike a kelet-indiai származású szobafikusz, amely eredeti élőhelyén óriási fává nő, a cserép fogságában azonban kicsi, könnyen kezelhető növény marad. A szobafikusz és a csüngőágú fikusz (Ficus benjamina) egyébként nem véletlenül olyan ismert és kedvelt, ugyanis különösen jól kiszűri a levegőben lévő ártalmas szennyező anyagokat. A szobafikusz helyigénye azonban olyan nagy, hogy tartása csak a tágas, magas lakásokban kényelmes. A növény vastag, húsos leveleinek felső része fényes, bőrszerű. Ezekben, valamint a szárában tejnedv található, amely gyantát, kaucsukot, kumarint és különböző proteineket tartalmaz, amelyek elfogyasztása után hányás, hasmenés, erős hasfájás, valamint nagy mennyiség esetén súlyos esetben fulladás léphet fel. A mérgezést követően haladéktalanul adjunk sok vizet és aktív szenet a gyermeknek, majd hívjuk ki az orvost.

• Kroton vagy tarka csodacserje (Codiaeum variegatum)

Ez a körültekintő gondozást igénylő örökzöld, délkelet-ázsiai növény nem mindenki szívébe lopja be magát. A trópusi vidékeken vadon élő, kutyatejfélék családjába tartozó növény levelei váltakozó állásúak és eltérő színűek. Van, aki szereti leveleinek vörös-narancs-zöld-sárga-bordó színkavalkádját, és van, akinek pont ez nem tetszik benne. Az mindenesetre biztos, hogy színpompás és hosszú, keskeny vagy karéjos leveleivel egzotikus dísze lehet otthonunknak. Dekorativitása ellenére azonban igen mérgező szobanövény, ugyanis a kutyatejfélékre jellemzően letört leveléből, hajtásából tejnedv folyik, amely az érzékeny bőrűeknél nehezen gyógyuló kiütést okozhat. A tejnedv lenyelve hányást, hasmenést, égető érzést okoz a gyomorban. Mérgezés esetén ilyenkor is segíthet a hánytatás és némi aktív szén.

Minden része mérgező:

• Aszparágusz vagy klárisfű (Asparagus densiflorus)

“Tegyek hozzá zöldet?” – kérdezi a virágárus. Sokan nem is tudjuk, hogy amikor igennel válaszolunk erre a kérdésre, egy köteg afrikai eredetű aszparágusz kerül a virágcsokrunkba. A növény, bár a páfrányhoz hasonlít, a liliomfélék családjába tartozik. Kedvelt szobanövény, jól mutat függőkosárban, dézsában, cserépben. A megfelelően gondozott növény világoszöld levélerdejével remek hátteret ad a sokvirágú szobanövényeknek, nagy levelű növények mellé helyezve pedig jól érvényesül a kontraszthatás. Az étkezési spárga rokona, ám ezt ne együk meg, mert a növény minden része mérgező. Az aszparágusz apró, fehér virágaiból piros bogyótermés fejlődik, bogyónként három maggal, amelyek lenyelve enyhén mérgezőek, hasmenést, hányást és gyomorpanaszokat eredményezhetnek, a növényi nedvek pedig bőrirritációt okozhatnak.

• Rákvirág (Aglaonema commutatum)

A kontyvirágfélék családjába tartozó növények némelyike mérgező, bőrt és nyálkahártyát irritáló anyagokat tartalmaz. Többek közt ilyen a rákvirág is. A rákvirág lapátszerű, zöld, szürke és krémszínű pettyekkel tarkított levelei vonzó szobanövénnyé teszik ezt a fajt, s sok minden egyéb is amellett szól, hogy Aglaonemát tartsunk. Gyönyörű, igénytelen, könnyen alkalmazkodik környezetéhez, és eltűri a számára nem kimondottan tökéletes feltételeket is. Bár a rákvirág szép dísze lehet a lakásnak, különösen akkor, ha bogyótermései beérnek, mégsem árt az óvatosság: kalcium-oxalát-kristályai miatt a növényi nedv bőrirritációt okozhat, a levelektől a virágon át a termésig a növény minden része mérgező, és szájba vagy orrba kerülve a nyálkahártyát izgatja, és enyhe szájbénulást is okozhat.

• Szobaciklámen (Cyclamen persicum)

A szobaciklámen lila, rózsaszín vagy fehér árnyalatú virágai hervadása után csak egy nagy csomó zöld marad, de érdekes ezüstös rajzolatú, márványozott, szív alakú levelei is mutatósak. Decembertől májusig tart a virágzása, nyugalmi időszaka ezután, vagyis nyáron kezdődik, amikor lehullatja leveleit. A növény virágzata és szára enyhén, míg föld alatti gumója már erősen mérgező. A gumók szaponint és mérgező ciklamin-glükozidot tartalmaznak, amelynek elfogyasztása hányást, gyomorfájást, hasmenést, valamint általános rosszullétet eredményez. Nagy mennyiségben fogyasztva a tünetek súlyosabbak, hányást, hasmenést, idegbénulást is okozhat a gumók elfogyasztása.

Tippek, jó tanácsok a mérgezés elkerülése érdekében: A növények ápolása után mossunk mindig kezet, különösen akkor, ha a növényeket megsértettük, és az így kifolyt tej vagy sejtnedv a kezünkkel érintkezett. Soha ne nyúljunk a szemünkbe, amikor ezekkel a növényekkel dolgozunk!

Szobanövény.lap.hu
Dísznövény.lap.hu
Kert.lap.hu