Mit tehetnek a fizetési nehézséggel küzdő hitelesek?

A nem fizető adósok számának növekedése a bankok ország kockázati kitettségét is megnövelte. Miközben a szakemberek a „mit és miért csináltunk rosszul?” kérdésre keresik a választ, a jelenleg hitelfelvételen gondolkodók számára már sok tanulság levonható, az adósok pedig több lehetőségből is választhatnak törlesztésük megkönnyítésére.

A hitelválság nyomán tavaly lépett életbe az a fontos változás, hogy a bankok már nem hitelezhetnek kizárólag fedezet alapon, hanem csak jövedelemvizsgálat után. Ez azt jelenti, hogy önmagában egy értékes ingatlant jelzálogként felajánlva nem lehet hitelhez jutni, jövedelemigazolásra mindenképp szükség van. Pontosan szabályozták, hogy az egyes hiteltípusoknál mekkora önerőre van szükség. Forint jelzáloghitel esetén például a hitelösszeg nem lehet magasabb, mint a fedezetül felajánlott ingatlan becsült forgalmi értékének 75 százaléka. A hitelfelvétel legfontosabb szabálya pedig a ráhagyás: a törlesztő-részleteket mindig úgy célszerű „bevállalni”, hogy a havi terheket akkor is fizetni tudjuk, ha maga a havi részlet nő, vagy ha élethelyzetünk úgy változik, hogy bevételeink számottevő mértékben csökkennek. Akinek ráadásul egyidejűleg több hitele is van, annak különösen figyelnie kell, hogy hogyan alakul az összesített törlesztési kötelezettsége! 

Sajnos jelenleg is több százezer  családnak okoz gondot a devizahitelek törlesztése. A pénzügyi válság két irányból is csapást mért a családi kasszákra. Egyrészt minden korábbi negatív szcenáriót túlhaladóan nőttek meg a törlesztőrészletek (elsősorban a svájci frank senki által sem várt, korábban soha nem látott mértékű erősödése miatt), másrészt a vállalkozásoknál és a közszférában bevezetett szigorítások, elbocsátások miatt csökkent az érintettek átlagos havi jövedelme is. A pénzügyi rendszer és az állam azonban több lehetőséget is kínál, mely segítséget nyújthat a bajba jutottaknak. Ez nem azt jelenti, hogy elengedi a tartozást, vagy annak egy részét. Erre ugyanis nincs lehetősége sem a bankoknak, sem az államnak. Érdemes viszont megismerni a fizetés könnyítésére szolgáló megoldásokat, melyek segíthetnek átvészelni a kritikus időszakot.

Fontos, hogy ha törlesztési problémával nézünk szembe, ne dugjuk a fejünket a homokba, hanem mindenképp értesítsük a hitelező pénzintézetet. A banknak is érdeke, hogy minimalizálja a felmondott hitelek számát, kézenfekvő, hogy ügyfél és hitelező közösen keresse a megoldást. Ha csak időleges anyagi zavarról van szó, segíthet egy áthidaló kölcsön felvétele. Ha hosszabban elnyúló problémával szembesülünk, érdemes a hitel átütemezését kérni a banktól. Átütemezéssel több hitelfelvétel módosítását is kérhetjük, például:

– a futamidő hosszabbítását,
– tőkefizetésre vonatkozó türelmi időt (halasztást) – a türelmi időszak alatt a hitel tőketörlesztését nem kell fizetni, a bank csak a kamatok és díjak havi megfizetését kéri,
– a hitelszerződés lízingszerződéssé alakítását
– lakás-takarékpénztári befizetések időleges szüneteltetését.

Fontos, hogy mindenképp azzal a bankkal tárgyaljunk, amelyik a hitelünket nyújtotta, célszerű kerülni az ügynököket, és a magukat fogyasztói csoportoknak nevező vállalkozásokat, utóbbiak ugyanis hitelnyújtásra nem jogosultak, mégis ezzel a jelszóval csábítják az ügyfeleket.

Noha a válság nyomán a forint alapú hitelek esetében is nőttek a terhek, a legnagyobb gond a devizahitelek esetében van, mivel ezeknél a hitelfelvevőt nemcsak a kamatváltozás kockázata sújtja , hanem a devizaárfolyam változása is emelheti a törlesztő részletet. A devizahitelesek megsegítésére több megoldás is született.

Ingyenes futamidő-meghosszabbítás

Széles körben nem ismert lehetőség, de törvény alapján 2010. november 27. óta a lakáscélú jelzáloghitellel rendelkezőknek lehetőségük van a hitelük futamidejét díjmentesen meghosszabbítani, ha erre nem került sor a futamidő- hosszabbítást megelőző öt évben. A törvény szerint  90 napnál hosszabb késedelem esetén a lakáscélú jelzáloghitellel rendelkezők kezdeményezhetik hitelük futamidejének egyszeri, díjmentes, maximum 5 évvel történő meghosszabbítását, melyet a pénzintézet csak alapos okkal utasíthat el.

A bankok által kínált egyéb lehetőségek

Türelmi idő (vagy tőketörlesztési moratórium) igénybevétele
A jelzáloghitellel rendelkező ügyfél a hitelező banknál kezdeményezheti, hogy hitelének tőketörlesztésére egy rövidebb (jellemzően 0,5 – 3 év közötti időszakra) kapjon mentességet, és ezen idő alatt csak a kamatokat fizesse meg. Ez a megoldás a türelmi idő alatt csökkenti a havonta esedékes törlesztőrészletek mértékét annak reményében, hogy a türelmi idő letelte után az ügyfél képes lesz a magasabb törlesztőrészletek megfizetésére.

Átütemezés, futamidő hosszabbítása

A jelzáloghitelszerződés futamidejének meghosszabbítása, melynek hatására a hitel  havi törlesztőrészleteinek mértéke csökken. Figyelembe veendő azonban, hogy az alacsonyabb törlesztőrészletek mellett a fizetési teher időben elhúzódik.

Hitelkiváltási célú jelzáloghitelek

Számos hitelintézet, pénzügyi vállalkozás kínálatában található piaci feltételű, elzáloghitel, mely egy, vagy több, korábban felvett, magasabb hitelterhet jelentő hitel kiváltására biztosít lehetőséget. A jelenleg elérhető hitelkiváltási célú hitelek és azok feltételei megtalálhatóak a PSZÁF Hitel- és lízingtermék választó programjában, a felügyelet weblapján.

Havi törlesztőrészlet mértékének fixálása forintban (ez gyakorlatilag egyenértékű az árfolyamrögzítéssel)

Az adósés a hitelező pénzintézet megállapodhat abban, hogy a havonta fizetendő törlesztőrészlet mértékét forintban rögzítik, így egy kamatperióduson belül ugyanakkora részletet kell a hitelfelvevőnek fizetnie. Ezáltal az árfolyamváltozásból keletkező különbözet elszámolása történhet az egyes kamatperiódusok végén, meghatározott összeg felhalmozódása esetén, vagy a futamidő automatikus módosulásával (meghosszabbodásával).

Ez utóbbi a megoldásra épül a júniusban elfogadott kormányzati adósmentő csomag egyik fontos eleme is.

Az állami mentőcsomag

A kormány idén június 20-án elfogadta a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről, és a lakóingatlanok kényszerértékesítési rendjéről szóló törvényt.

A kidolgozott program elemei a következők:

1. a rögzített árfolyam bevezetése
2. a kilakoltatási moratórium feloldása kvótarendszerrel
3. a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítása
4. a kamattámogatási rendszer bevezetése és
5. a deviza alapú hitelezés újbóli engedélyezése az előre meghatározott szigorú feltételek mellett.

A pontok közül több esetében is még tart a részletek kidolgozása, az elsőt azonban már részletesen szabályozták, és már igénybe is lehet venni. Lényege: az árfolyam rögzítése esetén a devizában eladósodottak fizetési terhei egy átmeneti időszakra annyiban mérséklődnek, hogy a forint/deviza árfolyam-változások hatásai a hitel törlesztőrészleteiben nem jelennek meg. Az átmeneti, maximum 36 hónapos időszak lejártát követően azonban újra az aktuális, piaci árfolyam lesz a mérvadó, azaz a hitelt a korábbi feltételek szerint kell törleszteni tovább, és a rögzítés időszaka alatt egy gyűjtőszámlán felhalmozódott különbözetet a kamatokkal együtt vissza kell fizetni. Az árfolyamrögzítés igénybe vétele tehát például abban az esetben lehet célszerű, ha a hitelest jelenleg komoly törlesztési gondok fenyegetik, de anyagi helyzete, lehetőségei egy-két éven belül kedvezőbbre fordulhatnak, és a többletterheket akkor nagyobb biztonsággal tudja vállalni.

Amikor a fizetési nehézségeivel kapcsolatos lehetőségeket mérlegeli a nehéz helyzetbe jutott hiteles, mindig érdemes emlékezni arra, hogy ilyen helyzetekre egyéb, az 1. és 2. pontban ismertetett áthidaló lehetőségek is rendelkezésre állnak. Mindenkinek magának kell felmérnie, hogy figyelembe véve az aktuális élethelyzetet és várható pénzügyi kilátásokat, az igénybe vehető lehetőségek közül melyik bizonyulhat a legkedvezőbb elérhető megoldásnak a fizetési zavarokra.

Néhány fontos információ az állami árfolyamrögzítésről:

a rögzítés időszaka alatt csak az árfolyam-változások hatásai szűnnek meg időlegesen, de konstrukciótól függően a kamatváltozásokat a bank érvényesítheti.

Az árfolyamrögzítés rendszerét azok a természetes személyek vehetik igénybe, akiknek a deviza alapú hitelszerződésük fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlanon bejegyzett jelzálog.
A rögzített árfolyam az euró, svájci frank és jen alapú hitelekre vonatkozik. A rögzítés mértéke: euró hitelek esetén 250 forint/euró, svájci frank hitelek esetén 180 forint/ frank, japán jenben fennálló hiteleknél 200 forint/100 jen.

Akik a programban részt vesznek, hiteleiket ezen az árfolyamon törlesztik három évig, de legkésőbb 2014. december 31-ig.

A programban csak lakóingatlanok érintettek, tehát garázs, nyaraló, telek, stb. nem.
A devizában felvett és devizában törlesztett hitelek szintén nem tartoznak a program hatálya alá.

Kik élhetnek az árfolyamrögzítés lehetőségével?

Az árfolyamrögzítés lehetőségével csak azok a devizában eladósodott lakossági ügyfelek vehetnek részt, akik a felsorolt valamennyi feltételnek megfelelnek:
– olyan jelzáloghitelük van, amely lakóingatlanon alapított zálogjoggal fedezett;
– a rögzített árfolyamon való törlesztés kezdőnapjáig nincs 90 napnál hosszabb ideje fennálló törlesztési elmaradásuk (egy ingatlanon fennálló több jelzálogjog esetén, valamennyi követelés tekintetében követelmény);
– a hitelt bár deviza alapon vették fel, azt forintban törlesztik;
– nem vesznek  részt más hitelkönnyítő programban, (így például a bank által biztosított futamidő- hosszabbítás, egyéb adósságrendező hitelszerződés, áthidaló kölcsön, stb.), melynek eredményeként egy meghatározott időszakra kisebb havi törlesztő- részlet megfizetésére kötelesek;
– a hitelszerződésbe fedezetül felajánlott ingatlannak a bank által meghatározott forgalmi értéke szerződéskötéskor nem haladta meg a 30 millió forintot;
– a fedezetül szolgáló ingatlan nem áll végrehajtási eljárás alatt.

Az árfolyamrögzítő programról és a fizetési nehézségek kezeléséről további részletes információkat olvashat a PSZÁF honlapján, és itt kipróbálhatja azt a kalkulátort is, amellyel kiszámolhatja, hogy különböző feltételezett piaci árfolyamszintek mellett hogyan alakul 2015 után a várható törlesztési kötelezettsége.

A kalkulátor elérhető itt!

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában:www.mindennapipenzugyeink.hu