Percek alatt szétárad a szervezetedben
A kávé jóleső „felpörgető” hatását egyetlen koffeinfüggőnek sem kell bemutatni, de ez időben kifejezve ütős igazán: már egy csésze elfogyasztása után 5 perccel a testnek szinte minden szövetében kimutatható a koffein, ami nem más, mint egy alkaloid. Fél órával később éri el hatásának csúcspontját, innen fokozatosan csökken. Négy órával később már csak feleannyira érezhető az élénkítő hatás, majd ettől kezdve rohamosan csökkenni kezd – sokan ilyenkor ragadják meg bögréjüket, és indulnak el ismét a kávéfőző felé.
Egyénileg eltérő koffeinhatás
Mindenki ismer olyan családtagot, ismerőst, kollégát, aki egész nap dönti magába a kávét, mégis remekül alszik, míg másnak egyetlen testes fekete is elég az egész napos pörgéshez. Nem véletlen: nagyon mások vagyunk abból a szempontból, hogy ki mennyire érzékeny a koffein hatására.
Szakemberek ennek ellenére arra figyelmeztetnek, hogy semmiképp ne vigyük túlzásba, egy egészséges felnőtt ember naponta 300 mg-nál több koffeint ne fogyasszon. Hogy éppen mennyinél is tartunk valójában, ki tudjuk számolni: egy adag (nagyjából 0,5 dl) presszókávé 100 mg, egy csésze fekete tea 20-90 mg koffeint tartalmaz.
Kikapcsolja a fáradtságérző anyagot
Párhuzamosan egy sor szervünkre hat a koffein: a szívműködést, keringést gyorsítja, vagyis növeli a vérnyomást – ezt még legtöbben tudják. De az agykérget is stimulálja – ettől tudunk a kávénak köszönhetően késő este is jobban tanulni, dolgozni, teljesíteni. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a koffein segíti különféle ingerületátvivő anyagok működését, és gátolja a szervezet fáradtságjelző anyagának, az úgynevezett adenozinnak a hatását. Befolyásolja a vérerek összehúzódását is, ez a magyarázat arra, hogy sokan akkor vetik be a kávét, ha fáj a fejük.
Gyorsabban lecseng a hatás dohányosoknál
A kávézás hatása összefügg azzal, hogy egyébként milyen életmódot folytatunk. Kevéssé ismert tény, hogy akik dohányoznak, azok hajlamosabbak arra, hogy jóval több koffeintartalmú italt fogyasszanak. A magyarázat egyszerű: az ő szervezetükben a bevitt koffein koncentrációja gyorsabban csökken, mint a nem dohányzóknál.
Mégsem vízhajtó?
A kávénak sokan vízhajtó hatást tulajdonítanak, de az elmúlt években ezt egyes kutatások cáfolták. Arra jutottak ugyanis, hogy mivel a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem, ezért nem okozhat kiszáradást. Egészen pontosan csak a 250 mg mennyiség felett bevitt koffeinnek lehet vízhajtó hatása, ehhez pedig elég sok kávét kell meginni.
