A bőrfeldolgozás ősi mestersége új korszakhoz érkezett, a jövőben ugyanis a feldolgozandó bőrökhöz nem lesz szükség élő állatok leölésére, azokat modern biotechnológiai folyamatokkal fogják előállítani, két magyarnak köszönhetően.
A bravúrért egy amerikai cég, a Modern Meadow felelős, amelyet a magyar származású kutató, Prof. Forgács Gábor és fia, Forgács András alapítottak. Kutatócsapatukkal az elmúlt öt évben befektetői hátterüknek köszönhetően 53 millió dollárt költöttek egy, az állati bőrrel azonos tulajdonságokkal bíró, mesterségesen előállított anyag kidolgozására.
A kép illusztráció (Fotó: thinkstockphoto.com)
(nem)műbőr
A biotechnológiai újdonság lényege (roppantmód) leegyszerűsítve, hogy a bőrrel azonos felépítésű és tulajdonságú anyag előállításához egy különleges élesztőtörzset használnak, amelyet úgy állítottak elő genetikailag, hogy az olyan fehérjét termeljen, amely megegyezik a szarvasmarha kollagénjával. A kollagén ugyanis elsődleges strukturális fehérjének számít az állatok szervezetében is, amely a bőr és a szövetek legfőbb építőeleme, a bőr rugalmasságáért és erősségéért is felel.
A kollagének többféle aminosavakból épülnek fel amik hosszú láncot alkotnak. A kollagénláncok úgynevezett tripla-hélix struktúrát alkotnak, amelyek együttese adja az alapját a kollagén rostoknak.
Kollagén kémiai modellje (Fotó: thinkstockphoto.com)
Az állatok bőrében ezekhez a “bőrképző” folyamatokhoz azonban szükség van speciális sejtekre is, a fibroblasztokra, a cég világsikergyanús fejlesztése pedig abban rejlik, hogy, a kollagén rostok létrehozását ezek nélkül a fibroblasztok nélkül is meg tudják oldani. Következő lépésként pedig szinte gyerekjáték elérni, hogy a rostok rétegekbe rendeződjenek, majd a teljes folyamat végén létrejöjjön a “nyers bőr”, amelyet a szokásos módon tovább színezhetnek, alakíthatnak. Ezen a ponton pedig további pozitívuma az új anyagtípusnak, hogy az állati bőr tisztítása, kikészítése, feldolgozása során szükséges környezetszennyező kemikáliák jelentős részére nincs szükség.
Tradicionális bőrfeldolgozás Marokkóban, 1980-ban. Máig sem változott sokat a helyzet. (Fotó: Getty Images)
Másokat is érdekel
A mesterségesen előállítható bőr lehetőségével nem csak a feldolgozóipar számára kísérleteznek hosszú évek óta a kutatók. A gyógyászatban is komoly és sikeres kutatások folynak az irányban, hogyan tudnak égési vagy más sérülést követően megfelelő mennyiségű és minőségű bőrszövetet előállítani, hogy a gyógyulási folyamathoz ne az egészséges bőrfelület átültetésére legyen szükség.
Bár a technológia még ezen a vonalon is gyerekcipőben jár, az eddigi kísérleti alkalmazások sikerekről számolnak be, mint ahogyan azok a kutatások is, amelyek során az emberi bőrt a szépségipar számára kívánják gyártani nagy tételben. Ha ez utóbbi piacképes módon sikerül, az újabb örömhír az állatok számára, ugyanis a kozmetikumok előállításához kapcsolódó állatkísérletek jó része helyett egyből emberi bőrön tudják tesztelni majd a termékeket – emberek nélkül.
Kísérleti nyulak 1956-ból (Fotó: Getty Images)
Most akkor bőr vagy nem bőr?
Az ipari körülmények között előállított anyag felépítését és tulajdonságait tekintve megegyezik az állati bőrrel, azon belül is a marhabőrrel, csak annál több tekintetben is sokkal jobban megfelel az iparágak elvárásainak. Elsőként is a formáját tekintve a szabályos, ívekben gyártott anyag esetén jóval kevesebb a veszteség, mint ami a nyúzott bőr szabálytalan formája miatt adódik. Jóval egyenletesebb is, mentes mindenféle sebhelyektől, bőrhibáktól, amelyek az állati bőr esetén elkerülhetetlen tényezőnek számítanak, ráadásul a szín és textúra szempontjából is jóval egységesebb anyagot kaphatunk, mintha több különböző állatról származó bőrből szeretnénk egy terméket előállítani. Ez persze megfordítva az egyediség elveszítését is jelenti, nagyobb méretű bőráruk elkészítésekor azonban az igények jóval inkább a homogén bőrök iránt jelentős.
undefined
A Modern Meadow által létrehozott mesterséges állati bőr tulajdonságai ráadásul az igények szerint változtatható: lágyabb, puhább varinást tudnak előállítani például egy vajpuha, libbenő szoknyához, kesztyűhöz, míg erősebb, vastagabb típusra lehet szükség a lábbelik, táskák gyártásához. Az anyag persze a divatiparon túl is jó szolgálatot tehet, az autóipar számára például szintén óriási mennyiségben van szükség jó minőségű, strapabíró bőrre a belső kárpitozáshoz.
undefined
Nem utolsósorban pedig az állatvédő szervezetek és az állatbarátok is fellélegezhetnek, hiszen ha a technológia elterjed, jóval kevesebb állat levágása árán juthatunk hozzá a szükséges mennyiségű bőráruhoz úgy, hogy azzal a műszálakat tartalmazó, lassú lebomlási idővel rendelkező alapanyagok mennyiségét sem növeljük, ezáltal nem terheljük vele tovább környezetünket.
undefined
A jövő már itt van
A mesterséges marhabőr immár nem egy távoli jövőkép terméke. Forgács professzor és fiának cége hosszú várakozás után a napokban mutatta be találmányát New Yorkban, egy pop-up kiállításon, a New York-i Modern Művészeti Múzeumban pedig január 28-ig tekinthető meg egy kiállítás, ahol a cég első, mesterséges bőrből készített pólója is a tárlat részét képezi.
Forgács András 2013-ban TED előadást is tartott a témában, mára pedig az elképzelésekből hordható, tapintható valóság lett, ami ZOA néven elérhető piaci szereplőnek számít. Egyelőre “csak” marhabőr gyártásával foglalkozik a cég, ezt szeretné tovább fejleszteni, finomítani a piaci igények és lehetőségek szerint.
Az elvi lehetősége persze ezen a ponton már annak sincs kizárva, hogy a későbbiekben krokodil vagy épp struccbőr göngyölegek gördüljenek le a gyártósorokról – és akkor még nem beszéltünk a dinoszaurusz vagy épp mamutbőr előállításáról.
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
